:
Suhanó holló
az éjszaka
magával ragad
álmatlan tépáz
s felsajdul bennem
egy gondolat
Egykor majd
kihűlt testem
s ernyedt izmaim
mozdulatlan
hevernek
s a megkezdett
gondolat
Szótlan
koldusként bolyong
markát alamizsnáért
nyújtja
elpilled a porban
s a feledés
leplébe bújva
szemhéját lecsukja
nincs már
jövője
nem maradt
csak múltja
csillamocsai: (10-18-2004 @ 10:14 pm)
Helló Leka!Ez a vers nagyon tetszik nekem, főképp azért,mert volt hogy én sem tudtam aludni éjszakákat és azt gondoltam,nekem csak múltam van,jövőm pedig nem lesz.De akkor húsz éves voltam és azóta eltelt egy pár év.A versed eszembe juttatta azokat az időket.Jó lenne vissza forgatni az idő kerekét.Csilla
LEKA: (10-18-2004 @ 10:38 pm)
Csilla!
Valóban jó lenne visszahozni - talán a boldog pillanatokat -de benne vannak a gyötrődések, fájdalmak, küzdelmek is. Nem baj...Talán csak a fiatalságunk... A kerék egyre csak forog - előre... s talán haladunk is. Megismerjük önmagunkat...egymást,másokat...
