Cím: Utak rabja Szerző: LEKA - Ligeti Éva (03-04-2006 @ 04:45 pm)
: Utak rabja
Koldus kéreget tereken, utcán Tompán átsuhan, szemem a cuccán Árul, kéreget, szégyenét rejti Napok gondjait a porba ejti
Apró forintok, mit adni tudok Lelkem békétlen, épp hogy nem futok Tenger gond elöl megszökni nem lehet Koldus sorsáról, szegény nem tehet
Már megyek tovább, de ott van a másik Gyűrött ruhában, unottan ásít Félszeg mozdulat, a kezét nyújtja Néha elmereng, céltalan útja
Vajon miért lett az utak rabja? Kopott életét kölcsönbe kapja… Alszik a padon, kemény az élet Várja, majd eljön a végítélet
2006-03-04
(81 szó a szövegben) (710 olvasás)
Zsuka49: (03-04-2006 @ 07:23 pm) Igen, igen, sajnos tele van velük a város.
Nincs olyan aluljáró, ahol ne lennének jelen.
Nagy szégyen ez az országnak szerintem.
De hát ez az élet, és van amikor ők tehetnek róla, hogy így lent vannak, de van amikor nem.
A verset klasszul megírtad, ügyes vagy!!!
Puszi: Zsuzsi
blue: (03-04-2006 @ 08:10 pm) Éva, igazi életképet tártál elém. Sajnálom a koldusokat, de mindenkinek nem adhat az ember? puszi: Gaby
Anna1955: (03-04-2006 @ 08:47 pm) Reális kép a mai élet pillanatairól...Nagyon jó ez a vers kedves Éva...:)))
_zizike_: (03-05-2006 @ 02:12 pm) Bocsánat Évi, hogy ezt még ideírom, Prayer kérdésére ... Igazad is van Prayer, meg nem is. De most magamból kiindulva, nem én akartam munkanélküli lenni 1990-ben, ezt biztosan tudom ... gyökeresen megváltoztatta az életem, volt egzisztenciám és jövőm. Nem sikerült visszaszereznem, valahogy ez a rendszer nem engedte. Azóta szinte a semmi közepén ülök, pedig mindig teszem a dolgom, és mégsem ... Nagyon sok hajléktalan akkor csúszott le, ez a meglátásom.
soman: (03-05-2006 @ 07:02 pm) Bevallom, én sem szeretek pénzt adni, mert elvesztettem a hitemet abban, hogy ki a hajléktalan, és ki az, aki üzletszerűen kéreget. Mindenesetre büszkék lehetnének rád versed miatt!
prayer: (03-05-2006 @ 09:47 am) Biztos, hogy sorsáról nem tehet?
khama: (03-05-2006 @ 09:52 am) Érzékletes, a ma emberének gondolatai. Nem tisztünk itélkezni felettük, de emberhez méltatlan az utcai létforma. Szeretem ahogy írsz.
_zizike_: (03-05-2006 @ 12:26 am) Bárki bármit is mond, én mindig kiállok a véleményem mellett: minden embernek joga van! a normális élethez! ez normális? ... Nagyon szépen foglaltad rímekbe ezt az elvetemült helyzetet, amit én sosem fogok tudni megérteni.
|