:
Árad a Tisza
Méltóságteljes lassúsággal jár,
Vagy zabolátlanul rohan tova,
Ártéri erdők kísérik végig
Hosszú útján sem hagyják el soha.
Hiányoznak a kanyarulatok,
Melyek fékezték szeszélyességét
Szabadon futva helyét kereste,
Mutatta széles folyama szélét.
Most a lápmezők is vízben járnak,
Ligetes erdők hajolnak benne.
Olvadás után hirtelen árad,
Olyanná válik, mintha tó lenne.
Elterül hosszan, nem tartja semmi,
Az Alföldön át, elkúszik messze,
Beterít minden talpalatnyi részt
Elöntetlen föld, közelben lesz-e?
Ködös ébredés, vízparti hajnal,
Házak tövébe viszi a medrét.
Megcsillan tükre, reggel fényében,
Harmatos sóhaj nem veszi kedvét.
Lassan sodródik, a gátak között,
Megtelik vele az egész meder,
Tohonya testét lassan vonszolja,
Felduzzadt folyó, tétlenül hever.
A viharos szél, fodrozza vizét,
Sodró árjával nyomja a gátat,
Kilépve végül, birtokol mindent,
Magával sodor, sok vályogházat.
Rohan előre, tajtékos habja,
Haragot sejtet zavaros színe,
Heves dühébe mindent belead,
Háborog folyvást - keserű íze.
Szelíd volt nyáron, pillangók járták,
Násztáncukat - a tiszavirágok.
Most meg mivé lett, szilaj áradat,
Elnyelni készül tán a világot.
Zöldellő rétet megfolytja nyomban,
Morajló zúgás, tengerként tombol.
Hullámok tépnek elmerült fákat,
Amerre halad, egyre csak rombol.
Vízpartról nézem sötétlő vizét,
Hatalmas az ár, megijeszt, félek,
Nyomasztó tömeg, lassacskán zajlik,
Mekkora erő - riasztó képek.
Árad a folyó, vészterhes jelek,
Csalárd simaság, pusztulást hordoz,
Vaskos ereje parthoz húzódik,
Váratlan helyen sáncokat oldoz.
Tehetetlenül várok, nincs erőm.
Hatalmas a víz, semmivé válok.
Gigászi hatalma fogva tart engem,
A Tisza partján, dermedten állok…
2006-04-22
(209 szó a szövegben) (684 olvasás)
Lacoba: (04-23-2006 @ 06:42 pm)
Éva a víztömeg mindig tiszteletet parancsol. Még akkor is, ha nem egy megáradt folyó partján áll az ember hatalmas gondolatfolyamot képes beindítani.
Anna1955: (04-23-2006 @ 08:42 pm)
Versed hangulatában is érezni időnként a lassú folyást, időnként a hömpölygő áradást....Gratulálok Évi...Puszika..:))))
Emericus: (04-23-2006 @ 09:16 pm)
Jól érzékeltetted a bizonytalanságot, a félelmet, a természet zabolátlan erejét. Gratulálok!.
LEKA: (04-23-2006 @ 11:32 pm)
Szia Anna! Köszönöm, hogy olvastad. Puszi: Éva
LEKA: (04-23-2006 @ 11:32 pm)
Kedves Lacoba!
Igazad van, de ilyenkor mégis félelmetesebb. Köszönöm figyelmed. Szeretettel: Éva
LEKA: (04-23-2006 @ 11:33 pm)
Kedves Emericus! Köszönöm elismerésed, jólesik. Szeretettel: Éva
Alcar: (04-24-2006 @ 04:32 pm)
Ez igen!
Zsuka49: (04-24-2006 @ 04:52 pm)
Évám nagyon jóóó!!!:)))
Puszi: Zsuzsi
vp_rozika: (04-24-2006 @ 08:49 am)
Szia Évi! Versed megrendítő erővel bűvöl el, borzongat meg! Nagyon szemléletesen mutatod be a hatalmas, lusta folyót, ami háborogva tombol, ha felbőszíti a töménytelen víz mennyiség. Filmszerűen peregnek a képek versszakjaidban... Tetszik a változó rímképlet is, gratulálok hozzá, Rozika
LEKA: (04-24-2006 @ 10:15 pm)
Szia Rozika! Örülök, hogy sikerült érzékeltetni a hatalmas vízet, s azt az erőt, amelyet hordoz.Köszönöm, hogy olvastad.Puszi: Éva
LEKA: (04-24-2006 @ 10:27 pm)
Szia Alcar!
Köszönöm:)))
Üdv. Éva
LEKA: (04-24-2006 @ 10:29 pm)
Szia Zsuzsi!
Figyelmed köszönöm.Örülök, hogy tetszik:)))
Puszi: Éva
blue: (04-24-2006 @ 10:30 pm)
Éva, versedet olvasva teljesen átéltem a sorokat, és Petőfi Sándor: Tisza című verse jutott eszembe. Nagyon szépen megírt verset olvastam, gyönyörűen tudsz írni. puszika: gaby
prayer: (04-25-2006 @ 03:17 pm)
Csak semmi udvariasság! TE VAGY A LEGNAGYOBB!
LEKA: (04-25-2006 @ 10:07 pm)
Szia Gaby! Megtisztelő, hogy Petőfi Tiszája jut eszedbe. Azáradás talán nagyobb, az övé azért szebb.Köszönöm figyelmed. Puszi: Éva
LEKA: (04-25-2006 @ 10:09 pm)
Szia Zoli! Jólesik, amit írsz..., bár én kissé elfogultnak érzem szavaid.Köszönöm a bíztatásod. Szeetettel: Éva