:
Őszi sóhaj
Rezdül a fán őszi levél
Halk sóhajjal lelkem beszél
Öleli a végső teret
Múlt idéző hosszú telet
Sárga, barna foltos minden
Elhamvadt már féltett kincsem
Harmat fedi régi álmom
Őszi ködben folyton fázom
Lenge árnyak vesznek körbe
Nem emlékszem már a zöldre
Sötét színek futnak elém
Tél tereli fagyát felém
2005-10.05.
Anna1955: (10-19-2005 @ 10:30 pm)
Gyönyörű versed olvasása közben szinte éreztem az ősz nyirkos leheletét.... "Harmat fedi régi álmom/
Őszi ködben folyton fázom" Ez a két sor különösen tetszett. Engem még el is szomorít az ősz, szinte a lelkem is fázik, de versedben is ezt éreztem...Nagyon tetszett...:))))
LEKA: (10-19-2005 @ 10:56 pm)
Szia Anna!
Egy kicsit a hangulatom is borongós.Bár szeretem az őszt, csodás színei miatt, most valahogy kissé szomorkás(a napsütés ellenére)
Köszönöm hozzászólásod,örülök, hogy tetszik:)))
Szeretettel: Éva
agnes: (10-19-2005 @ 11:36 pm)
Sötét színek futnak elém
Tél tereli fagyát felém....érdekes ellentmondás...Nagyon tetszik ez a versed is.
Tupir: (10-20-2005 @ 08:16 pm)
nagyon jó a hangulata a versednek Éva.Én nem különösebben szeretem az őszt de mostanában tetszik...öregszem? :-)) Pusza Jutka
LEKA: (10-20-2005 @ 10:06 pm)
Kedves Ágnes!
Nem érzem az ellentmondást. Az ősz sötét borongós, de hamarosan a tél hidegsége érkezik.(bár a hó, valóban fehér) Lehet ne akár érzelmi váltás is...Köszönöm a hozzászólásod, jelzésed (Te így érzed). Örülök, hogy tetszik:)
Szeretettel: Éva
LEKA: (10-20-2005 @ 10:14 pm)
Kedves Jutka!
Érdekes, hogy a hangulata fogott meg. / Mi? hogy Te öregednél? Ki mondta ezt? Attól még csodálhatod a természetet, az őszt. Ez nem kor függő.Talán a hangulatod másabb...
Puszi Éva
