vp_rozika: (12-28-2005 @ 01:33 am)

Szia Éva! Háát, ez a versed nagyon súlyos reménytelenségetáraszt magából így az új év küszöbén. De lehangoló akkor is, ha ó év búcsúztatóként értelmezem. A tartalmát nem tekintve versként tetszik, csak... Élet kedvet, optimizmust hiányol, Rozika

blue: (12-28-2005 @ 04:24 pm)

Kedves Éva! Lenyűgözött a versed. szeretettel: Gaby

LEKA: (12-28-2005 @ 05:19 pm)

Kedves Rozika! Ahogy most olvasom a saját versem... hát...Tudod, amikor írom, nem nagyon kontrolálom -a tudatalattim fogalmaz...lehet... Hogy év összegző...vagy valami más...ki, hogy érzi...Másokhoz is szólok, hiszen az írás nem csak öncélú...bár rólam is szól. Köszönöm, hogy olvastad. Szeretettel: Éva

LEKA: (12-28-2005 @ 05:20 pm)

Kedves Prayer! Talán rokon lelkek vagyunk - itt elég sokan...Örülök, hogy tetszik a versem:))) Szeretettel: Éva

LEKA: (12-28-2005 @ 05:30 pm)

Szia Jutka! Hogy mit rejt a másik ember lelke, nem is tudjuk, csak ha jelzést ad magáról.Köszönöm elismerésed. Szeretettel: Éva

LEKA: (12-28-2005 @ 05:35 pm)

Kedves Anna! Nem is tudom igazából miért írtam...A szeretet morzsák még kitartanak egy ideig, de türelmetlenül várok...valamire...Köszönöm kedves soraid. Szeretettel: Éva

LEKA: (12-28-2005 @ 05:59 pm)

Kedves Joyce_b ! Az építő jellegű kritika hasznos.Én figyelek rád. Az is jólesik, hogy "vers kedves irójának" neveztél.* A fájdalom is egy érzés, valóban.Kifejezésére a sötét színeket használjuk.Szerintem az érzések elszürkültek - s bár a szürke is szín - vagy pl. íztelen már az élet: a keserű érzés is érzés, de nem hinném, hogy erre vágynánk - valaminek a hiányát jelezheti *A sivár, érzés nélküli (érzéketlen) világot illetném ezzel a szóval.Az emberi kapcsolatokat, melyekből hiányzik valami...Köszönöm, hogy olvastad a versem.Szeretettel: Éva

prayer: (12-28-2005 @ 08:03 am)

Amikor a világ tökéletesen szép, még akkor is ilyen képeket hagy bennem. Ezért a versed, és a tartalma is lenyűgöz!

Tupir: (12-28-2005 @ 10:55 am)

Valahogy helyettem is megirtad ezt Éva...nagyon jó gondolat,nagyon szépen megírva.

Anna1955: (12-28-2005 @ 11:56 am)

Kedves Éva, gyönyörű versed számomra számadást jelentett. Bizony a jövő nagyon reménytelen is lehet. Lelkünk mindennap túlél, időnként némi boldogság morzsákon, tengetve a napokat, és várón, hogy jöhet még szebb is talán...Nincs még késő...remélem én...Nagyon szép verset írtál ismét...:))) Szeretettel Anna

joyce_b: (12-28-2005 @ 12:55 pm)

Engem már páran biztos utálnak, pedig a kritikáim épitő jellegüek Szeretném felhivni a vers kedves irójának figyelmét a következőre. Egyik versszakban - "Érzés nélküli világot nyertem", a következő versszakban - "Fájdalom kínoz, amíg rád várok". Csak én érzem az ellentmondást? A fájdalom is egy érzés, nem?

csizi: (12-29-2005 @ 06:02 pm)

Nekem ez nagyon nagyon tetszik. Gratulálok.

joyce_b: (12-29-2005 @ 07:52 am)

Ez az!Igy kell reagálni egy kritikára.Örülök,hogy vannak még ilyen emberek mint te.Akik nem sértődnek meg,hanem kontráznak a kritikámra.Köszönöm a kiegészitést,igy már inkább azt gondolom,hogy a tartalom és az egész vers szelleme vezeti az uralkodó vonalat és az általam emlitett apró ellentmondás nem vesz el semmit a vers értékéből.

LEKA: (12-29-2005 @ 08:41 pm)

Kedves Csízi! Örülök, hogy tetszik:)))Köszönöm, hogy olvastad. Szeretettel: Éva