Anna1955: (11-26-2006 @ 09:49 pm)
Nagyon így érzem én is, és szerintem még nagyon sokan... Aggódó soraid sajnos indokoltak.... Nehéz otthon éreznünk magunkat, egy olyan országban, ahol lassan mindenkinek több szava lesz, mint a magyarnak...Ölellek Anna
tokio170: (11-26-2006 @ 10:43 pm)
Az elfolyt -uzsorakamatra felvett- hitelek rendezésére eladják, elzálogosítják a magyar földet is. Tényleg semmink sem marad, és egyre nehezebb minden...Teljesen jól látod, és
nagyon jól írod. Szia:Laci.
LEKA: (11-26-2006 @ 10:57 pm)
Szia Anna! Már olyan, mintha már nem is lenne jogunk. Mások döntenek felettünk...Most a bortermelést akarják csökkenteni...Na de pont a jó magyar bort akarják...mert az jobb, mint az övék...De minden más, ami jó volt , eladtuk...Köszönöm figyelmed. Puszillak: Éva
LEKA: (11-26-2006 @ 10:59 pm)
Szia Laci! Sajnos ez a nagy magyar valóság. Köszönöm egyetértő szavaid. Szeretettel: Éva
zsuka49: (11-27-2006 @ 04:45 am)
Igaz szavak, jó meglátások!! Sajnos!!!
Zsuzsi
LEKA: (11-27-2006 @ 11:06 pm)
Szia Zsuzsi! Köszönöm véleményed. Puszi: Éva
Tupir: (11-28-2006 @ 03:27 pm)
Jó kis korrajz Évám, sajnos jó...mert igaz... Jutka
LEKA: (11-28-2006 @ 10:10 pm)
Szia Jutka! Én is azt gondolom...hogy sajnos....Mert lehetne másként is.
Köszönöm figyelmed. Puszillak: Éva
boblogan: (11-29-2006 @ 02:13 am)
Belátható időn belül egészen biztos, hogy nincs felemelkedés, sőt... Történelmi léptékben halvány reményt nyújt, hogy nemegyszer volt már hasonló helyzet, s mégis itt vagyunk... "...Hányszor támadt tenfiad Szép hazám, kebledre, S lettél magzatod miatt Magzatod hamvvedre! Bújt az üldözött s felé Kard nyúl barlangjában, Szerte nézett, s nem lelé Honját a hazában..."
prayer: (11-29-2006 @ 07:06 am)
Hú, Éva! Te belém láttál. Ezek járják az én gondolataimat is. Persze, reménykedek, de ettől nem szabadulok... Nekem való vers ez!