:
Nyári séta
Még eszembe jut egy nyári séta,
A frissen kaszált réten.
A széna kellemes illatára,
Biztos emlékszel Drága.
A lenyugvó nap hevített,
A testi vágy feszített.
Lassan megoldottam ruhádat,
Csókoltuk egymást egyre bujábban.
Elkalandozott szám a testeden,
Csókjaimmal fürösztelek Kedvesem.
Számmal becézem combod vonalát,
Mely íve mutatja szerelem otthonát.
Az örömöt nyújtó völgyet,
Hol kalandozni élvezet.
Csak mi vagyunk és milliónyi bogár,
Kik zenéjükkel kisérik a nászt.
Az elköszönő napsugarak,
Még ránk kukkantanak.
Emelkedünk,süllyedünk,
Szaporábban lélegzünk.
Érkezik a gyönyör pillanata,
Szállunk,szállunk a magasba,,
2004
(63 szó a szövegben) (658 olvasás)
veva: (05-07-2004 @ 11:16 pm)
Hm...! :)) Egyre forrób hangulatú verseket írsz! :)
SophieCarter: (05-07-2004 @ 11:18 pm)
De élvezném én is az ilyen nyári sétákat! :))