:
Szívemben még nyár van,
de már az ősz közelg'
a sok szép nyári emlék....
az avar közt hever...
A szélfutta rozsdabarna levelek közt,
Gyönyörű arcod lesem,
amint felém jön,
szívembe erőt...
s boldogságot önt..
Köszönöm neked simogató kezed,
Szavaidat, mely gyógyítja lelkem,
vágyom rád,mint virág a kikeletre,
Mely szépségével s illatával,
boldogságot teremt...
Várom a tavaszt a szerelem kikeletét,
a szív-virág ébredését,hajnalok szépségét,
csókod újból becézze,égesse szám,
Lelkemen át testem gyógyulását,
11.16.
(57 szó a szövegben) (643 olvasás)
ukume: (11-16-2004 @ 01:02 pm)
rozsdabarna avar... ez gyönyörű... (csak gyógyulj meg, és lesz még tavasz, meg lesz még nyár is!!!)
Nefelejccss: (11-16-2004 @ 02:34 pm)
Szerencsére az átélt dolgok nem változtatták meg költői vénádat:))Nagyon szép vers...
veva: (11-16-2004 @ 08:14 pm)
Úgy van! A test gyógyulásához többnyire a lélek egészsége vezet!
Norvi: (11-16-2004 @ 09:49 am)
Érzelemdús, szép képek...
Vigi: (11-16-2004 @ 10:54 pm)
Sam gyönyörű gondolatok, Te is, mint bárki más megérdemled a boldogságot, a szerelmet, a szeretetet. Így is lesz és így is van. Szeretettel: Vigi
csillamocsai: (11-17-2004 @ 12:13 am)
Ámen!!!!