Többre vagy hivatott,
mint szíved gyötörni
csak könnyezni és szenvedni,
nyílj ki te bimbózó rózsa
szívem egyetlen birtokosa,
azt a gyönyörű szemet
mely lágyan simogat,
hagyd csillogni, nevetni
engedd, hogy tudjam szeretni
szépséges arcod mutasd felém,
míg nem sző árnyat az éjszaka,
s a hold subájával betakar,
ne engedd, hogy letépje virágod,
az ármánykodó s a csaló
minden szava hazug-szó
csak virágport gyűjt,
sebtében odább áll
nem kertészed
akar lenni,
csak rabolni,
szíved
földbe tiporni,
s tovább repülni,

2005.