Érzés...,


Reggel még halvány fény derengett,
szemem kinyitva az álom tova rebbent.
Még bíbor ruhád volt, átsejlett szépséged,
felkorbácsolva vele minden érzékem.
Magányos vagyok nélküled jól tudod,
Szeress, gyengéden, szeress.
ez legyen a jutalom földi utamon.
Mint senki mást ölelj,engedj magadhoz közel.
Legyél a nappalom fénye,éjszakát követő hajnalom
ne csak míg a hold fenn jár, égi utakon
s milliárd csillag körötte udvarol.
Mindig érezzem tested bársonyát,
örökre ivódjon belém, töltse ki énem illatod.
Legyél csók, ajkamon ha kívánom,
bársonyos bíborszínű hajnalon.

samway
Maszong József
2006. január