:
Még itt vagy s már hiányzol
Még itt vagy s már hiányzol,
még érzem minden dobbanásod,
az előbb még öleltelek,
maradj még, - maradj kedves.
Ne tépd ki szívemből a virágot
mit szerettem eddig
te rút idő rajta gázolsz.
Fátyolos tekintetem rád emelem
az ablak párás, – vagy a szemem ?
Ne, ne tudja meg senki,
most mit érzek bensőmben
száz és száz láng éget,
marja lelkem ezernyi kéz
lassan kitépik szívemből ami szép.
Röpke pillanat illatát éreztem csak,
a vonattal együtt elindul...,
szememből egy kis patak,
szám sarkában érzem sós ízét
ki törődik most ezzel,
mikor a szív ég...,
2005.
(103 szó a szövegben) (692 olvasás)
Anna1955: (09-03-2005 @ 06:57 pm)
Versed nagyon szép, hatalmas szerelemről árulkodik. Szenvedélyes hangulata, hatalmába keríti az embert... Jó volt olvasni, élveztem.. Szeretettel Angyaligirl
csingi: (09-03-2005 @ 11:27 pm)
Ez nagyon szép, Sam, és örülök, hogy újra látok tőled itt verset.
LEKA: (09-04-2005 @ 05:40 pm)
Nagyon jó a versed.Tele érzelemmel, szenvedéllyel - de némi szomorúsággal.
Szeretettel: Éva
szemilla: (09-04-2005 @ 05:55 pm)
Sam:) Én már tudom, hogy van jó bánat, és van rossz bánat... Jó annak, akinek ilyen bánat jut...
samway: (09-06-2005 @ 02:45 pm)
Köszönöm nektek, írnák többet is csak nehezen tudom bemásolni:)))nagyon köszönöm a hsz-t
üdv-sam