:
Botladozva..
Csodára vártál vergődve, botladozva
jobb reményében tekintettél az égre
a múlt alagútjából sosem jutsz ki,
gyenge voltam mondtad,- sodort magával az ár
az élet csavargója voltál , vagy ezután leszel.
Te örök vesztes vége !,- nincs ráadás
kitaszítottad magad az életből
mert habzsoltál mindent, mi eléd került.
Zsugorgassak ?,- ordítottad a bórgőztől,
ezt neked,- mutattad s felfaltad
elszámolás előtt a jövőd.
Még meg sem lett a ma
már a torkodon szaladt a holnap,
ritka perc ha a józanság rád nevet
és akkor is,- mondd !,- így minek?
Hiába rángat a segítő kéz fel a pórból
mert,- ehhez Te is kellesz !
hogy ne légy élő emberi tetem...
2006.06.23.
a házunk előtt eljáró hajléktalanok hatására mind egy emberi tragédia
(120 szó a szövegben) (663 olvasás)
Zsuka49: (06-23-2006 @ 03:31 pm)
Szomorú, de nagy igazságot írtál Józsi!
Bizony sokszor azért rajtuk is múlik, hogy eddig jutottak!!:((
Zsuzsi
Teru: (06-23-2006 @ 07:54 pm)
Ez nekem egyáltalán nem ismerős. Óriási vers, kedves Sam...
Ölellek, Teru
blue: (06-23-2006 @ 11:31 pm)
Igen a csoda elmaradt nekik, de lehet, hogy ők is tehetnek róla, de lehet, hogy mégsem.
Anna1955: (06-25-2006 @ 07:07 pm)
Tőled szokatlan téma, de nagyon jó lett..."már a torkodon szaladt a holnap, /
ritka perc ha a józanság rád nevet "...Gratulálok, kedves Sam...:))))