:
Eladom lelkem
Mikor felettünk rút fellegek gyülekeznek
szeretetre éhező emberek dideregnek,
bennem lángot vet a gondolat, mondjátok
elkorcsosult emberek ! : mivé tettétek e világot?
Itt állok előttetek pörén igazak s gazok
nyújtom a szívem belőle kedvetekre marjatok,
ki-ki mohósága szerint vétessen belőle
a gaz gyógyuljon, az igaz erősödjön tőle,
Eladom magam értetek, lelkem kimérem
örvényként vonaglik bennem vihar s béke, hol
tegnap még nyugodtan pergett le az idő homokja
mára már barát s szerető a követ markolja,
Ember ismerd fel, hogy ármány áldozata lettél
meggyalázod s lerombolod mit eddig építettél,
felfalod a jövőd, előtted egy délibáb lebeg tán,
nem látod tőle, csak eszköz vagy egy palettán,
Majd egyszer letisztul mi eddig lángolt,
nem a szemeddel, szíveddel látod a világot,
akkor majd semmivé foszlanak a hazug szavak
és megtalálod a szikrázófényű elhagyott utat,
2006.okt.
(135 szó a szövegben) (651 olvasás)
piroman: (11-28-2006 @ 08:02 am)
Hajrá! Hátha megfogadják! (Bár kissé kételkedem...)
Eroica: (11-28-2006 @ 09:36 am)
...és mennyiért?:))))
