Maszong József   Matyibá.


Szüreti prodzsekt…Dugványpusztán …ala EU.
II. rész.
Durúzsháza, I. Lipót u. 3/A.




Drága lelköm hugicám, nagyon váratlanul ért a levelöd aszt mög köl hagyni. Az égyik bicskástúl még mögsé szabadulok mán olvasok a másikrú, hát mit mongyak föl mönt a pumpám oszt gyorsan el köllött kapnom Jolánkát égy fordulóra,- azuta is áld tégöd,- oszt modta,- Te Matyuska nem olvasá még föl abbul a levélbű,- aszt mondom néki mié is Jolikám?,- mer akkó olyan jó föl mögy a pumpád,- értöd mán ? ,- oszt néköd is jó, nem beszélve rúlam. Írhatna a lelköd hugicád sűrűbben is. No ölég lögyön a követölödzésbűl Joli, több nap mint kóbász, holnap horgyuk be a szömest a tőkérül, köll az erő. Majd bál után lössz majd kilöngés ölég.
 Röggel jö korán keltünk, úgyhogy a kis törpekakri mérgibe a taraját a ganyédombhoz csapta, nem szeröti ha kibabrálok véle oszt nem ű ugraszt ki az ágybúl oszt ráadásul olyanko édös anyanyelvű beszédbű továbbképző van mindön szomszédnak, mer hát ingyön kapják,- aszt élvezik-é , - az engöm nem érdeköl.
- No a mai nap vidáman indult, mer hát nagy dolog itt Dugványon a szüret. A behordást Vendöl vállalta a szekeremmel. Végre Kese mög Bandi kimozdulhatott, úgy ugrándoztak örömükbe, hogy az istállót elhagyták. Mindön porcikájuk nyikorgott, úgyhogy lé köllött slagolni üket, hogy égy kicsit nedvösek lögyenek, mert attul tartottam hogy elszakad bőrük, mer csak zabáltak oszt nem mozogtak.
  Ezök után a szomszéd elhajtott ki a szölőbe, hogy amit mán lészödtek majd folyamatosan hozza a taposóknak. Fogatlan Borcsa kapott erre az égy alkalomra steril eldobható papucsot, mer míg tapos az üvét nem használhatja. Ugyanis amerre csoszog a lelköm a virágok mind lékonyulnak, oszt a bimbók mögállnak a fejlődésbe. Úgyanígy önkormányzati határozat születött, hogy az ovodára még rá sé nézhet, nem hogy benézzön.
- no végszóra mögérközött Vendöl az első fuvarral,- erre szomszéd a nagy kádba a muskotályost,- Boris maga még nyugoggyon, kezelje a magnyót, hogy lögyön talpalávaló az asszonyoknak. Majd csak odaérnek a saszláhon aszt maga is tapiskolhat.
A falusi dalárdáva vöttük föl az égyik szerzőményöm kazéttára ami kifejezötten szüreti nótákat hordoz magán.


Nap érlölt, tőke nevölt édös szömmé,
most lészödünk, hogy léd bórrá váljék,
kék kadarka, kövidinka aszú, saszla
ha sokat iszol kilensz, mint az inga,
kimaradsz mindön szép földi jóból,
nem csillog szemed a szépjány csóktól,
öltsd fel hát pajtás a legjobb ingöd,
koccints Bacchussal pohárka rizlingöt,
ezerjó dolog történik maj vélöd,
darázsderekú jányok ölelgetnek tégöd,

Röfrén.

Gyere legény fogd át a derekam hej…
van a számon csókodnak még hej,
ne légy muja , mer ki nem állom,
Bacchusra mondom te vagy az én párom…
seje huja darázs csípte tralala
Te kékszömű jó veled a macera…


Mikó még murci a szölő leve,
taposónak víg a kedve, hej
csak vigyázni köl a kóstolással, hej
né járjon úgy, mint a saszla, hej
a Borcsa vígságában elcsurrant, hej
ettül lösz guggolós a borom, hej
majd mögissza a sok vendig, hej

Röfrén.

Gyere kislány szorosan fogj, hej…
van a számon csókodnak még hej,
ne légy muja , inkább buja, hej
Bacchusra mondom te vagy az én párom…
seje huja darázs csípte tralala
Te kékszömű jó veled a macera…


Ha látnád édös hugicám, hogy a két Jolán, mög Pönce miként táncol a kádban. Az áldóját öröm nézni üköt, ahogy ring a csípejük, mög azok szép tömött dudák ringanak. Föl is csavartam a magnyót teljös hangeröre. A Boris mög ott topog a steril papucsba oszt séhogysé érzi magát, aszt hiszöm furcsa neki a mosott láb, de az ujjai sé tuggyák mire vélni a dógot,- gondulom mérögetik égymást,- oszt mongyák égymásnak ,- té kis büdös de fene jó dogod van, nem is ösmersz mög ? ,- hát én vónék a bütykő! , ami hasigatni szok mikó gyün rá az idő.
Na végre befordult Vendöl a nagykapun a következő fuvarral, oszt hozott Borisnak is elfoglaltságot.
- no Matyi szomszéd,- édösbül még lössz égy fuvar , de a saszla itt van é mind,- röndbe van Vendöl ez ölég lösz Borisak elmolyolni vele, - na kend mög Boris pattannyon a kádba , de előtte guggoljon lé a kertvégibe néhogy ecetös lögyön a saszla…
No Vendöl fölugrok kend mellé a bakra oszt mögnézöm az embörök künn a szölőben nem zavarok itt…,- Jolikám aztán tartsatok röndöt míg odavagyok, - félszömmel Borira néztem.
- mönnyé csak Matyi nyugodtan majd gardérozzuk a dogokat.
Jó két órányit vótam távol, de mikó möggyüttünk az utolsó fuvarral a présházbul olyan éktelön cincogás-vinnyogás, nyüszítés hallaccott, hogy kezdtem mögijedni. Sémmi baj sé vót mikó elmöntem,- belépök oszt látom a két Jolánt, -( a szomszédasszonyt mög a Duhát a kedvesöm) ,- hogy ixbe állva taposnak a nevetéstül,- Boris mög sziggya üket…
Tudakolom mi történt,- hát Jolánkám vött elöszö levegöt oszt a könnyei közt neki fogott,- hát kend miután elmönt, oszt Boris elkezdött táncikálva taposni,- olyan zaj támadt mint miko százan fullákolnak,- mire rágyüttünk, hogy míg várakozott a Boris oszt a Bundást ölelgette,