Maszong József  Matyibá

A szüretibál másnapján...

Íródott , Dugványházán, Vitéz Nagy Homokháthy Mátyás portáján…
Kapja: V.N. Homokháthy Teréz…. Hugica
Durúzsháza, I. Lipót u. 3/A.




Amint azt vendégöim kérték a Surnyákot „szemét-dombi” ébresztőmet karanténba zártam az istállóba égy gyümölcsösláda alá, csak annyira, hogy valamennyi levegőt kapjon, mer még szükség lössz a szolgálataira hajnalonként, no mög a harminc feleségrű nem is beszélve.
    Nem vönném a lelkömre, hogy mögfulladjon, oszt az összes tyúk itt az udvaron tüntetne a fiújuk miatt, ölég baj, hogy hátul széjjel szarnak, nem még a gyepöt is a veranda előtt.
Ami a bálozókat illöti ahogy gyüttek égymásután elő nem vót égyiksé fabulon réklám. Gyűröttebbek vótak , mint Boris, pedig az istön áldja mög vagy szólítsa magáhon, az osztán föladná a leckét a pokolba is a sminkösnek.
Mondom is nékik,- ma innét sénki égy tappodtat sé,- ugyé Jolánkám, mer közbe lelköcském is előkerült,- ugy biz Matyikám, főzök nékik nagyon finom húslevest, mög valami könnyű pecsenyét, oszt délután elheverészünk, oszt majd holnap ha úgy érzik útnak erednek.
Nagyon mögkönnyebbültek Gyurgyóék, hogy nem nekik köllött kezdeményözni, mer égyiknek sé vót möhetnéke.
Nem úgy az asszonyok,- ki vótak virulva, mönt ám a sutyorgás a három nő között. Mer amit én láttam a söntéstül az sé vót sémmi…- Julist  láttam, hogy az éggyik táncosa  igöncsak csöcsörészi a csárdásban, oszt annyira belegyüttek, hogy kimöntek a sátor mögé hűtöszködni, csak mikó gyüttek vissza, akkó még Julis nagyon igazgatta a deportálását, mer az a beste bögy huncutkodott ,- ki akart ugrani mindönféleképp, aszt arra sandított felén, hogy ki látja, de eszt a Löködö Józsit úgy fordítottam, hogy háttal lögyön néki. Láttam is a hálás pillantását, - egyébként is mi közöm hozzá a sajátjáva gazdálkodik, oszt kézné is vót mindön. A Suber Maris sé volt külömb, csakhogy ü ögész sokáig el vót,- oszt Gyúrgyó ölég sokat piált ezé nem vötte észre.
Hazafelé is majd mindön póznának szerelmöt vallott..- mondta nékik , öööö honnan is ösmeröm…öööö,- de tovább nem jutott a bémutatkozásnál.
Kimöntem az istállóba, hogy szabadon bocsássam az örizetöst, mer igöncsak káráltak a tyúkok, na mög ebédhöz köl égyet a hárembul prezentálnom Jolánnak,- úgyhogy elébb elkaptam a kopaszhátút,- hát ameliket mán agyon kezelt ez a rekedt vörös  harsonás.
Csak ezután möntem az istállóba oszt emöltem lé a gyümölcsös ládát Surnyákrúl.
    Na hallod édös galambom tubicám, aszt sértődöttségöt amit az léjáccott…- még a sarkantyújáva szét is rugta a szalmát,- asztán ha láttad vóna sok tyúkot, mind körbeugrálta, mint égy politikai foglyot,- ha ösmerték vóna a történelmöt akkó tán vállukra is vöszik, mivel szekerük nincs , oszt viszik ,mint Táncsicsot.
- benn is elmeséltem eme kis öszmefuttatásom,- oszt aszonygya a Löködő,- az a másik is kakas vót ?…ejnye nemjóját, hát ölég hiányos vagy történelömbű, - ja énnéköm Matyi, - jegyözte mög Józsi, nem csak égy kakasom van oszt nem is nevezöm el üket a történelöm könyvbül.
Na gondultam eszt a témát jobb ha itt befejezzük, nem forcirozom tovább, mer ez olyan sötét, hogy éjjel elvakíti a holdat úgy csillog, oszt a macskák is védőszömüveggel néznek a háztetörül rá, tán csak nem Tártvödör az Égi háborúbúl,- tudod hugicám amibe van az a nóta,hogy aszonygya : „ már énnéköm yoda a kabátom, ellopták a kocsmábul barátom” stb.
   Hálistönnek nagyon szép időnk van, ami aszt illöti,- őz ide vagy oda, melegön süt a nap, különösen ide a verandára, oszt olyan jó ide kiülni komázni, mög pipázgatni.

- igön, nem káprázik a szömed, pipázgatok.
Kaptam polgármestörtül dohányt,- hát a Kolompár Armandtul,( nem is írtam rula még?) akinek a rokonai a nyírségben szabadgazdálkodók. Pedig nagyon röndös embör, szívin visöli ögész Dugványpuszta sorsát.
  Nagyon finom dohány ez, ebbe aszt nincs fináncláb, - még csak az köne, nem úgy ,mint az átkosba, hogy még a szárát is belévágták..- hát azé hitták úgy.
- no ahogy pipázgatunk, komázgatunk, az komáim gyógyíccsák magukot égy kis savanykás fröccsel, mer abbul van ölég, hallom ám én a spaléttán át , hogy mögy ám bent a sutyorgás az asszonyok közt. Gondulom úgy magamba majd mesél az én Jolánom, mer Julis is mög Maris is igöncsak nekihevülve monta,- ezök az én komáim mög csak a báli sérülésüket gyógyították, aszt közbe éggyet-éggyet vakkantottak, de úgy nézöm, hogy ebéd után ezök eldülnek, mint a lisztöszsák. Akkó majd beszélgetünk az asszonyokkal , hogy mi ót az a nagyon izgalmas dolog amit beszéltek a konyhába a főzés közben.
- ahogy idáig elértem, hát kit látnak szömeim, na kit ?,- hát a postás Vili bicög a ház elött civilösen, mer hát csak vasárnap van , most nem köll sénkinek kézbesülni valót vinni.
Ki is kurjantottam néki,- hajja é kend , né csak a szar hírökkel gyűjjön, hanem ilyenko is komázzunk. Nem is köllött kétször mondani néki, hogy mié az rögvest kiderült.
Ugyanis célzott szádékkal gyütt felénk, mer mögakart tudni éggyet mást a bálrul, mer ahogy ü állíjja égy kicsinyt kapatos vót, az én mögítélésöm szerint, ami azé nem sarokigasság, mer az enyim,- hogy Vili annyira bé vót csárélva, hogy elvesztötte a látását.
- no üjjék lé kend is ide közénk, aszt hadd halljam mi szél hozta erre. ( úgy töttem, mint aki sémmit nem sejt).
- hol is kezdjem Matyi úr ?,- szeritöm mondok néki, a fröccsné,- oszt utána majd jobban mozog a nyelve.
-  Így igaz , köll égy kis bésegítés, mer nagyon nehezön bújik ki a szó belülem.
- ami aszt illöti egyébként sé égy beszédös fajta kend, mer ha idegös akkó mindönt kétször mond, - mán mögbocsásson nem aszt mondom, hogy dadogós, csak olyan , mint a vincsösztöri puska , ismétöl. Mán, hogy a jártasságom fitogtassam az angolos kiejtésöm sé piskóta…ugyi?
 Ami aszt illöti a társaságbúl neköm van a legtöbb végzöttségöm, három osztály, de milyön népös, mög négy vagy öt kizárás és eltanácsolás,- így össze is gyün a nyocelemi.
- a második fröccs mán kezde oldani a nyelvit, oszt belekezdött, de fészkelődött , mint tyúk a kakas-üllőjin.
- hát Matyibátyám , (alakul mán bátyám vagyok  ) az az igazság sémmire nem emlékszök csak az embörök röhögnek amerre mögyök. No mán most szeretnök a végire járni mi az igasság.
- ha mögmondom Vili, remélöm nem ássa föl a kertöt, hogy elbújjon, mer csudát tött kend.
- hogy , hogy csudát né izgasson mán föl kend,- én izgatom,- az éjjel látta vóna magát.
- de mönnyünk lépésrül lépésre.
- elöször is ahogy követni löhetött kendöt, tán háromszó rugott be..kisebb mögszakításokkal négy rókaprémje vót…,- asztán filszakadás löhetött, mer a Fogatlan Borissa táncolt.
 Mit táncol , ölelgette, mög csókolászta, arrúl nem beszélve, hogy valami uton-módon előkerítötte Boris két lapos kupertáját, az mög úgy kihúzta magát, hogy valami csuda folytán eltünt a púp a hátárul,- gondolhatja mekkora siköre lött, mer égy pillanatra úgy kisimult Boris, hogy kilátszott az orra is a ráncok közül, pedig el van azza is látva, - oszt olyan nyelves puszit nyomott lé kendnek, hogy a környék összes legye , mint a füst úgy távozott még a környékrül is.
- na erre varrjon kend béjjegöt, vagy nyaljon, ahogy teccik.
- én elbujdokolok Matyibá,- kezdte a síránkozást Vili, - most mán mögtörtént, ami mög, szerintöm Boris sé emléközik, mer taligán hozta haza ma röggel az útkaparó.

- attúl né féjjön, ha mög emlékszik az sé baj, mer legalább elmondhatja magárul, hogy kend vót az utolsó yedidi lovagja.

ösmeri aszt nótát , hogy aszonygya:      

                                    az én babámnak nincsön párja
                                    csak lapos a kupertája,
                                    ha lapos hát lögyön lapos
                                    a billögöt rája nyalom,

 No ez köllött neki olaj a tűzre , ahogy szok mondani,- mögerödt a könnye Vilinek,- mondom néki,- csak sírjon legalább nem köll annyit pisálnia.
Azé én kedvös vagyok ugyi édös hugicám az embörökhöz, mindéggyikhöz akad égy-két jó szavam.
- mondom Vilinek, hajja é né szójjak át a babájának hátha jó esne neki, ha a fájós hasikáját mögsimogatná.
- oszt né nyavajogjon mán kend itt, mit gondul van az önkormányzásnak annyi péze, hogy mindön másnapos mellé égy szociálista munkást kiröndöljenek,-( habár ha mán itt tartunk van Dugványon égy nagyon szömrevaló, de Joli létöri a dérékam, ha csak gondulatot átsuhanni láti a fejemön.) eszt csak Té olvashatod kedvös hugicám nem tartozik a nyilvánosságra.
- embörök kész az ebéd, - szólt ki Jolánka,
- jaj Vili most vöszöm észre, hogy itt van,- Juliskám rakj föl még égy terítéköt, itt van a parkett ördöge a ránctanár úr…
- jaj Jolánka nem akarok zavarni én mán mönök is,- dehogy mögy kend a babája úgy sé főzött, hát elébb tolták haza, még a sparhértot sé tuggya hun van.
Hát így történt, hogy Vilit is mögebédöltettük, oszt kirítta magát Joli vállán,akinek ebbül kifolyólagosan bluzt köllött cserélni.
A két komám nem nagyon övött csak a jó kis forró húslevöst, oszt elhúztak szendergézni.
Hagy mönnyenek,- Vili is fölkereködött, oszt nagy-nagy bocsánatkérésök közepette amilyön gyorsan csak tudott kapun kívül tötte magát, mer Bundás nem nagyon respektálta sé a másnaposságát sé a bánatát,- neki csak postás maradt akkó is ha kipucolkodott.
Lassan elcsöndesödött a ház, oszt most az asszonyokkal ültem ki a verandára, oszt szíttam magamba a pipafüstte égyütt az éjszaka történéseit.
Az az igazság édös hugicám , hogy akkora karikát köne ide rakni, nem mint a televizenyóba szokás. Hű az áldóját , mindkét komámnak kapitális agancsa lött, hogy nem égy kalapot, hanem égy egész kalapszalonyt rá löhet aggatni.
 Mögeskettek, hogy nem árulom el, mer máskor is elgyünnek mindketten a varrónőhön, Jucihon,- legalább is az lösz az alibijük.
Oszt möglátogatik az alibikájukat.
                            

Drága Terusom, ha Zsuzsinkrúl mögtucc valamit, írd mög lécci, mer aszthiszöm a szinészi karrier építése közben vagy nem ér rá, vagy az állványzat dült rá.

Kelt, mint a kalács Dugványházán, Vitéz Nagy Homokháthy Mátyás portáján…