Maszong József  Matyibá…

Farsang van Dugványon…

Címzöttek : V.N. Homokháthy Terus
Durúzsháza, I. Lipót u. 3/A.
                      V.N. Homokháthy Zsuzsanna
Pókerhát, III. Zsiga utca 13.b.
                       V. Sövényrétsághy Lara  unokatesvér
Dragonyvár, Várárok sétány

Drága lelköcskéim édös hugicáim !
Így farsang ídején mi sé vagyunk kivételök.
Mer Dugvány nem vóna az ami, ha nem őrízné a hagyományt. Ilyenkó mindönféle maskarába öltöződnek az embörök, oszt nagy a vígság. A borom is jobban fogy, ebbül kifolyólag a rossznyelvök aszondik, hogy az ügyelötnek is több a munkája.

Eszt a Rica Maris terjöszti. Oszt olyan mint az  a sánta andaluciai nátha vagy sántalucia, úgy terjöd…mer a nótába is valahogy így van.
Szerintem ösmeritök eszt a nótát, a nótafa a szerölminek valami Sánta Luchiának írta…akinek rámönt szögínynek a spanyolnátha a lábára, ennyí erővel a löhetne a Borcsának is írni ilyön fogyatékos nótát…

hogy aszonygya:            „ amiuta mögláttalak lé nem hunyom a szömem
                                          mer asszöm, hogy az ufók elvisznek éngömet”
                                          csukd bé szájadat kerüljön bűr ínyödre Borcsa,
                                          inkább Búzás Pistáná őrköggyé az ólban…”

                            röfrén..
                                           „ Kacsingass kacsingass ufót innét risztgass „

( előadandó madrigálos stilusban) Nem tévesztendő össze a Lajosbá kardigányos stilusával.

Eszt úgy köll elképzölni, hogy röne-szeánsz zeneszerszámokkal, mög stílusban adják elő.
Ebbül az alkalombúl vannak vendégművészök is a művházban.
- Maraggy mán magadnak Matyi…milyön szeanszrúl beszélsz…tán mögint mögnézted a pályinkás üvegöt bélülrül?
- Nem néztem én sömmit Joli ! Még aszt sé tudod mi a röne-szeansz !
- Tudod té éggyátalán mi az tízenhatodik század ?
- Honnét tudnám te negyedeszű…vótam én katona?
- Nem katona század az te Joli ! Az évszázad .
- No akkó üljé oda lé aszt a szádat csukd bé a füled mög nyissad ki. Akkoriban nagyon sok finom embör vót, oszt unalmukban mán nem tudták mit csinyáljanak , aszt ez a Röné Seanc nevű francia kitanálta az olasz féltesvérivel a Rinas Cimentel, hogy nevezzék eszt korszakot amikó űk élnek, Renais Sancénak, osztán, hogy az olaszok sé haraguggyanak mög ott híjják Rinas Cimentónak, mert ez így úriasabb, nálunk azé mongyák így, mer magyarosabb a reneszeansz…
- Eddig rozomis ? Vagyis értöd ? A szömed csillogásábul látom, hogy ott bent lámpaótás van.
Teljös a setétség galambom.
- Na akkó issoraz.
- Nem köll engöm rázatni Matyi ! Ez a két éhönkórász tesvér a francia Renais mög zabigyerök tesvére az olasz Rinas kitanálták, hogy űk vezetik a szeanszot.
- Na ugyi ? Mög gardigányba jáccák a madrigányt !
- Itt Jolimnak szömiben fény csillant , de azzal ki is aludt, mer a szájátul huzatot kapott a benti gyértya oszt el is fújta.
- Sötit vagy té a kulturádon Joli, ha negró a szádba vóna az is fényösebben világítna benne.
Ezökbül is láccik, hogy nehiába palléroztam az elmém a vármögye összes internátusában. Legalább is átmönetileg mögfordultam bennük. Azé, mer nem tűntek számomra szimpatikusnak, oszt odébb tanácsoltak…minél messzibb annál jobb elvön.
Úgy gondultam, hogy a farsangra nem viszöm magammal, mer ha stilszerüen akarnám jelmözbe öltöztetni az sértő lönne számára, másképp mög sémmi értelme.
 Így égyedül mögyök a művházzal szömbe lévő kocsmába. Az úri népök itt tartják a jelmözbálat. A jelmözit mindönki maga alakítja.
Mert mire égy párszor mögjárja az embör a kisház mög a söntés közti udvart, a gyér vílágítás miatt valamin mindég átesik. Elsősorban összeveri magát, másodjára mög tiszta sár lösz. No akkor minek a maskara, a pályinka áttervözi az embört, osztán a vigyor is ott ragad a pofáján, mán az a bárgyú.
Na szödelöcködök, mert mingyán itt a jó komám osztán még lé köll nyalni a kupertát is. Az asszonyok is kimönösek máma, mert az egész ucca emböre oda lössz röneszanzilag a kocsmában. A kultúra az kúltúra.

Majd írok ha kijózanodok. Pusszantás édös galambocskáim… Matyitok.

Kelt, mint a kalács Dugványházán, Vitéz Nagy Homokháthy Mátyás portáján…