:
A Híd
Fenn a kék tengeren milliónyi csillag
Lenn a víz fodrában ölelkezik a hold
Törékeny árnyék simul a parthoz
A lány némán áll szemében nincs könny
Csak fáradtság, szomorúság, közöny.
Amott hátul a lány mögött a hajlaton
A toronyban tizenkettőt ütött a bronz
Menni kéne, - hagyni magára a sötétet
Reményt eltenni nyugovóra,- úgy is kevés
Holnap talán megjön Ő, vagy átjön végre.
S a híd teszi dolgát a parthoz simulva
Folyót átívelve köt össze emberi sorsokat
Kinek-kinek elhozzon jót vagy rosszat,
A lány tudja, hogy holnap megint eljön, s vár
Hogy a túlparton a remény,- alakot mikor ölt.
Kiáltana, de a hang benn reked a torkán
Csak halk nyöszörgő nyüszítés szakad fel
A híd tompa fényében egy alak indul felé
Remeg a lába, - sápadt arca virul majd fehér
Minden közeledő lépés egy nagy szívdobbanás.
Eljött a pillanat,- reng a híd a léptek alatt
Mintha a lánynak ragyogna ezernyi csillag,
Repül az árny felé s gyengéd ölelő kar várja,
Szeme könnyben ázik, - de most az örömért pereg
Feledtetni a gyötrő várakozással töltött sok hetet.
2008.11.27.
(160 szó a szövegben) (715 olvasás)
Nefelejccss: (11-30-2008 @ 01:43 pm)
Jajjjj, Sam! Muszáj volt megbőgetned???:))
Nyomtatóm már recseg, versed falamra kerül kisunokám tulipánja mellé. Igaz a kutúrlakás összképét rontják ezek a ragasztott A/4-esek, de még ez sem zavar.
Köszönöm, és millió puszi: Nefi
Samway: (11-30-2008 @ 02:16 pm)
köszike, de nem állt szándékomban a ríkatás :))))
alamina: (11-30-2008 @ 02:39 pm)
Nagyon szép, romantikus vers. Nekem ebben a várakozásban benne van az Advent is, hiszen az is egyfajta várakozás.Talán ezekben a hetekben még jobban sóvárgunk a szeretetre és mégjobban szeretünk.Jó érzés, hogy a versedben nem volt hiába való a várakozás sem. Jó volt olvasni, átélni. Ildikó
Samway: (11-30-2008 @ 02:46 pm)
Köszönöm drága Ildikó...igen minden nap és minden órában benne van a várakozás...és pláne Advent idején...köszönöm, hogy megtiszteltél a látogatásoddal...pusz samy
Vigi: (11-30-2008 @ 03:02 pm)
A lelkek csendjében az Ember és a Szeretet között ott az elválaszthatatlan híd. ahogy a csillagok ragyognak az égen, utat mutatva a vándornak... Drága Samy, köszönöm, hogy olvashattam.
Samway: (11-30-2008 @ 03:11 pm)
Köszönöm drága Vigim...nagyon örülök neked, hogy újra látlak és olvastál...üdv-pussz samy
Lyza1: (11-30-2008 @ 06:02 pm)
Kedves Józsi!...Ez a versed, mintha az én lelkiállapotom írta volna meg!...Dermesztő még a gondolatok hasonlósága is!...Csak nekem a remény, már úgy elúszott, hogy nem érem soha utol...Szép, kissé misztikus és jó, hogy van benne amiért érdemes várakozni...Gratulálok...Lyza
winner: (11-30-2008 @ 08:50 pm)
Jözsi! Ez nagyon szép, minden szempontból...
Samway: (11-30-2008 @ 08:58 pm)
Köszönöm Lyza nagyon jól esett, bár jobban örültem volna ha megnevettetlek...samy
Samway: (11-30-2008 @ 08:59 pm)
Lacikám nagyon köszönöm...üdv samy
Anna1955: (12-02-2008 @ 03:21 pm)
Nagyon szép Sam...:))))
Samway: (12-02-2008 @ 05:57 pm)
Köszönöm Anna:)))
piroman: (12-03-2008 @ 08:26 am)
Sam bátyó! Gratulálok! Egy misztikus és romantikus történet darabját tártad elénk, kiragadva a döntő pillanatot. Remek!
Samway: (12-03-2008 @ 08:40 am)
Köszönöm Pirokám:)))
a_leb: (12-03-2008 @ 12:22 pm)
De jó volt olvasni Samy! Szép történet, remekül építve, kiváló képekkel.
aLéb
Samway: (12-04-2008 @ 10:26 am)
Köszönöm Béla....