:
forgathatom-e saját csínomra
a folyamot visszafelé foghatom-e
én
játhatsz-e a húrnélküli hegedűn
a csalfa dalt szárnyalóra számolhatod-e
te
ameddig könnyön siratja fájdalommá
tehetetlenségét a lélek tükrén
ő
a tanácstalanság ármánya közt
lelhetünk-e bilincstelen megnyugvást
mi
a magasság kénye-kedvén
meddig kacaghattok a nincs arcába
ti
az igazsággá érett kenyér megfoghatóságán
hogy érezzék is a szegénység lázán
ők
Zagyvaróna, 2006. 01. 18.
(44 szó a szövegben) (701 olvasás)
veva: (01-19-2006 @ 03:17 pm)
Érdekes ragozási módszer. Tetszett!
lacoba: (01-19-2006 @ 03:29 pm)
Éva Drága! A legfontosabb, hogy ragozni is csak igazul szabad. Köszi, hogy olvastál!
agnes: (01-19-2006 @ 09:30 am)
Számomra ez a forma, anfora....húú, nagyon jó vers. Nekem nagyon tetszett!
lacoba: (01-19-2006 @ 12:05 pm)
Ágnes! Ugye milyen szép is a mi nyelvünk? Egyszerű szavacskáink is milyen távlatokra képesek. A forma az együvé tartozás, hiszen nincs más út.
LunaPiena: (01-19-2006 @ 12:10 pm)
Úgy látszik, ez a rövid és velős versek napja :)
lacoba: (01-19-2006 @ 12:22 pm)
Örülök, hogy erre jártál. Igen jól indult a nap. Kellenek az ilyen jó lapocskák, mindannyiunknak. Köszi!
khama: (01-20-2006 @ 11:13 am)
Rövid, de tartalmas. Nagyon jó a ragozásod.
lacoba: (01-20-2006 @ 11:45 am)
Örülök, hogy erre jártál. A mindennapok is ragoznak és ragozottak. Köszi!
