Anna1955: (12-15-2008 @ 05:57 pm)
"hátamon puha kéz jár
és letörli a lázat"... Mikor elveszítjük, attól kezdve semmi sem lesz többé teljes. Gyönyörű a versed.:)))
Nefelejccss: (12-15-2008 @ 06:07 pm)
Hálás téma, remek feldolgozásban. Köszönöm, hogy olvashattam.
Szeretettel: Nefi
lena1: (12-15-2008 @ 11:49 pm)
Nagyon szép. Puszi.Lena
Lacoba: (12-16-2008 @ 04:40 pm)
Anna, látod, az élet rejteget még csodát, s egyike ezeknek az álom.
Lacoba: (12-16-2008 @ 04:41 pm)
Nefi nem érzem hálásnak a témát, inkább én lehetek hálás... de kár, hogy ilyen rövid ideig adatott meg.
Lacoba: (12-16-2008 @ 04:42 pm)
Léna köszi.
Lacoba: (12-16-2008 @ 04:43 pm)
Igen Zsuzsi, kicsit más dimenzió, és a belső szerkezetre is felhívnám figyelmed. Köszi.
Lacoba: (12-16-2008 @ 04:43 pm)
Jól érzékeled Péter.
Lacoba: (12-16-2008 @ 04:44 pm)
Bizony Erika, ezért is fontosak
piroman: (12-16-2008 @ 07:45 am)
Érdekes, szép szerkezet. Lágyan hullámzanak a kolónok, s minden versszak végén megállnak egy kicsit. Nagyon jó így az összhang a tartalommal: a lemondó emlékezéssel, az időn átnyúló szeretettel.
Eroica: (12-16-2008 @ 08:18 am)
Lacobá! Hangosan mondtam, ki kellett próbálnom a kolónok keltette hangsúlyokat. Éredkes és szép. Karácsony körül is (még) gyakrabban gondolunk a szeretteinkre.
naiva: (12-16-2008 @ 12:52 am)
Igazán nem szokványos, "költői", gyönyörűséges Anyák napi vers ez Lacóbá!
zsuka49: (12-17-2008 @ 04:27 am)
Nagyon szép verset írtál még anyánapjára Lacikám!!Gratula hozzá: Puszizsuzsi
Vanda: (12-17-2008 @ 12:44 pm)
Gyönyörű köszöntő.Szerető anyának írt vers.És sokszor túl későn értékeljük,hogy van szerető édesanyánk.
