:
|
|
Halottak napján ünnepel a bánat. Gyertyát gyújtok álmához apának.
Állok a sir mellett, és arra gondolok: APA... miért.. miért mentél el? Hiányzol nagyon, ... ugye tudod?
Búcsúztató fények járják libegve, lengő táncukat. S a kihalt temetőben csak holt lélek maradt.
Magányos sírok közt csupán szél tekereg. Fel akarja száritani, a bánattól csillogó, lehullott könnyeket. | |
(50 szó a szövegben) (746 olvasás)
LEKA: (10-30-2004 @ 09:47 pm)
Megemlékezésed szép és megható. Emléke benned él.
Netelka: (10-31-2004 @ 10:07 am)
Szívszorítóan szép.
Lev: (10-31-2004 @ 12:51 am)
sokan vágyunk erre a szélre!