:
Az éjszaka csöndes, sötét,
feketén átölel az éj.
Felhők tornyosulnak,
nincsenek csillagok.
Sötétben sétálok,
az árny is elfogyott.
A vigasztaló éjszaka,
puhán, lágyan átölel.
Megérti vágyam, s kéri,
felejtsd őt végleg el.
Hisz reményed nem más
mint csalóka délibáb,
az értheti szíved szavát,
kinek lelke,őrzi a csodát.
(33 szó a szövegben) (675 olvasás)
vigi: (07-29-2004 @ 06:46 am)
Csodás álmot őrízni egy életen keresztül
nem megfogni, érezni, hallani, látni... Hagyni
elszállni, így meglehet majd üdvözül. Nagyon tetszik agnes :-)
samway: (07-29-2004 @ 10:50 am)
nagyon szép a versed és az álomból majd ébredés lesz,,üdv-sam,,
