:
A napsugár kacagva szökött be az ablakon, és megcirógatta az ébredező betegek arcát.
Most is a szokásos reggeli élet folyt az osztályon. A kórterem ,,lakói" halkan beszélgettek.Az egyes ágyon fekvő Mária néni minden erejét összeszedve,-jajgatás nélkül- igyekezett felülni, de nem sikerült.
Az ajtó előtt akkor haladt el nesztelen lépteivel Katalin, aki fél szemmel látta a beteg erőlködését.Pár perc mulva hozott is egy fejtámaszt
- Mária néni majd én segitek, és reggelizhetünk is.
De a beteget kiméletesen tartani, és a fejtámaszt alá tenni nem ment egyedül. Igy segitséget kért.Bár ne tette volna.
A dúlva-fúlva érkező Kamilla azonnal elkezdte a nénit felrángatni.
-Nem kell itt szimulálni, van elég munkánk igy is!
˘ A korteremben vágni lehetett a csendet, melynek sűrűjén utat tört magának a ki nem mondott ellenszenv,és lassan körbefonta Kamillát. Arca furcsán megrándult ,de ugy tett minha semmi sem történt volna.
-Reggeli után vegye be a gyógyszereit!-
mondta és kiviharzott.
-Naa.. most mit mond nővérke?-kérdezte az egyik szobatárs.
Nem sok ideje volt a gondolkodásra.....Kamilla reggel rosszkedvüen érkezett..jutott eszébe.
- Ne haragudjanak rá! Tudják a nővér is emberből van. Őt is érhetik olyan hatások, amikor nem képes átgondolni amit mond.Már reggel rosszkedvüen, kisirt szemekkel érkezett.Azóta biztosan nagyon szégyenkezik a viselkedése miatt.
Lassan körbenézett a betegeken, és láss csodát! Az ellenszenv együttérzésé szelidült a szemekben. Gyorsan a néni elé készitette a reggelit, jó étvágyat kivánt és kiment. Kicsit zavarban volt önmaga elött az előbbi kegyes hazugság miatt. Talán erre mondják hogy védte a mundér becsületét?
Közben egy idézet motoszkált az agyában:
,,Döbörgő lelkük, zsúfolt birodalmát,
tedd tágassá, használd a szó hatalmát.
A szót mi néked pórfelhők hada, hát
kérlek becsüld meg, és ne légy ostoba.
Szemendei Ágnes/
Bizott abban hogy Kamilla elnézést fog kérni. Aznap nem tette,és már soha többé nem teheti. Mária néni még aznap este belehalt a ,,szimulálásba".
(285 szó a szövegben) (689 olvasás)
szkallas: (02-19-2005 @ 05:14 pm)
Meghato!..igazan megtortenhetett - majdnem mindennapai tortenet lenne - ha nem ragadna ki a mindnnappjait igy; lelkiismerti vivodasban kovettet hivatastudattal a Nover...eki irta.
agnes: (02-19-2005 @ 05:25 pm)
Meg is történt...........sajnos, de nem én voltam Kamilla....
Myra: (02-19-2005 @ 06:39 pm)
Kimondott és ki nem mondott szavak, gondolatok, érzések... Bizony, jobban oda kellene figyelnünk magunkra, egymásra. ( Én is néha meggondolatlan vagyok, de utólag ha belátom, mindíg letisztázom ) Szívesen olvaslak prózában is.
Netelka: (02-19-2005 @ 07:02 pm)
Megrendítő történet, Ágnes...
veva: (02-19-2005 @ 07:44 pm)
Örülök, hogy így látsz -------------- soha ne keményedj meg kérlek! :)
Lev: (02-19-2005 @ 10:30 pm)
szépen írtad le... s én is azt kivánom: maradj ilyen szelid e gyötrelemes világon... Lev:)
Secret_writer: (02-20-2005 @ 11:35 pm)
Szörnyen szomorú! :((( De jól fogalmaztál és jól mesélted el!Szegény néni! :(((((