:
Örömében könnyesre
nevette magát az ég,
esik.
.........
Kristálytiszta cseppek,
gyöngyként peregnek,
könnyezik
.....
Dícsérete szép szemének,
hajának, minden szavának,
bókok.
...
Mindent jobban tud,
mindenkinél jobban,
buta
.....
Ha kérdezed, jól felel,
nem kérkedik, remekel.
okos
.......
Kiderült, hogy beborult,
jókedve, elkomorult,
harag
.....
Egyik a másik után, értelmes
vagy értelmetlen talán..
szavak
......
Sóhajtozik, remeg,
fájdalmas a vágya,
szeret
.,....
Igéred, örökre a Tied,
Igérete, örökre téged,
vallomás
......
Lelkedben megszületett,
s tovább él szívedben,
szerelem
......
Egy kedves arc, mosolygó szemmel,
csak Rád vágynak, égő szerelemmel,
Te vagy
(49 szó a szövegben) (706 olvasás)
_zizike_: (02-24-2005 @ 04:44 pm)
nagyon aranyos:)
ukume: (02-24-2005 @ 05:32 am)
Ez határozottan egy jó vers. Erről más nem is jut eszembe:)
szkallas: (02-24-2005 @ 06:05 am)
Oromeben - olvassa az ember!.. Konnyezik olykor nevetve humorodon. - hol boknak, hol butanak hatnak a mondatok de kristalytiszta gyongykent pergo szavaid ego szerelemmel irottak!
Lev: (02-24-2005 @ 11:10 am)
jó vers, jó lezárással... mostanában egyre meditatívabb vagy:)))) Lev:)
momo: (02-24-2005 @ 11:31 am)
Úgy érzem ezekben a sorokban benne van a lelked, az egész életed! Jó a versed! Tetszett!