:
Minden legördülő
cseppjét kóstolva,
éreznéd sós ízét.
Mint apró gyöngyök
lassan potyognak,
Napnak fényében
Szivárványt ragyognak.
Van amikor folynak,
szinte tekeregnek, de
lassan elfogynak
cseppjei nem esnek,....
Nővérke!!... Még egy
infúziót kössön be
kérem, a betegnek!
(23 szó a szövegben) (680 olvasás)
Nefelejccss: (05-04-2005 @ 03:00 pm)
Az utolsó 3 sor elolvasása után valóban új színben feltüntetve, újra kell olvasni az egész verset. Nagyon jól mulattam rajta. Szeretettel: Nefi
Anna1955: (05-04-2005 @ 10:12 am)
Nővérke Téged biztos imádnak a betegek ! Versikéd tökéletes ! Még egy ilyen hétköznapi rosszról,mint betegen az infúzió is költőien tudsz szólni. Gratulálok Ági. :)))))
Anna1955: (05-04-2005 @ 10:15 am)
És az elöbb lemaradt, mert túl gyors voltam, de a könnyekkel ábrázolt hasonlat is nagyon tetszik benne.
_zizike_: (05-04-2005 @ 12:22 am)
Hát ez tüneményes! előbb végignéztem, a végén megértettem! :)) Növérke drága, ügyes kis versikét írt! :))
szkallas: (05-04-2005 @ 12:45 am)
Versedet (mint elottem zizike is irta) tobbszor olvasni muszaly, hogy felfedezze az ember elsoore olvasasakor a nem teljesez vilagos mindanivalot!.. de aztan a 2 szori figyelmes olvasaas utan mar harmadszorra a meglepoen ugyesen szerkesztett vers elvezeteert olvastam. Nagyon jonak iteelem!
Myra: (05-05-2005 @ 11:00 am)
Ahogy olvasni kezdtem, egészen másra gondoltam, de a végére megértettem :) Szeretem a humorodat :)))
