:
Már lassan lebegve járok,
reszketek, de nem is fázok.
Ha majd végre itt leszel,
hogy is mondjam el......
A Nap fénye testemre festett,
reám rajzolta szerelmed.
A Hold azért kel útra, hogy
Neked, az utat mutassa.
A Szél suttogja halkan,
jön a Tavaszod magasban.
Repülj, úgy várom, mint
párját madár az ágon,
rétnek füve a harmatot,
Hajnalpír a kelő Napot,
delfin a tenger sós vizét,
fák rügye a tavasz szelét,
kánikula a nyári záport,
szomjazó egy korty vizet...
De azt, hogy szeretlek!
Hogy mondjam el Neked!
(64 szó a szövegben) (729 olvasás)
Nefelejccss: (03-12-2005 @ 06:25 pm)
Ágnes, kedves! Nem hiszem, hogy kommunikációs problémáid lesznek.)) Hisz ha csak tekinteteteddel is mondod el, amit verseiddel eddig mondtál, már minden tökéletesen érthető, és érezhető. És ne türelmetlenkedj, az idő rohan, és hamarosan eljön a várva várt pillanat, ami remélem, életed egyik legszebb pillanata lesz...
ukume: (03-12-2005 @ 08:34 am)
Wow! :)) ....ha valaki, hát, te megérted: vannak, mikor elfogynak a szavak....
agnes: (03-12-2005 @ 08:38 am)
Jaj Ukume! És csak számolod a napok. Tudod, hogy utól ér az idő, hát csak vársz.......
veva: (03-12-2005 @ 09:50 am)
S amikor már nagyon kell, kibuknak a szavak is...
Vigi: (03-12-2005 @ 12:13 pm)
Beszél majd a tekintetek, a várva várt érintés, egy sóhaj és ölelés...Szeretettel: Vigi
Lev: (03-17-2005 @ 04:59 pm)
de hisz "nincs rá szó csak képzelet..." értelek:)
