:
Hiányod égő fájdalom,
könnycsepp az arcomon.
Még látom a mosolyod..
Most menj el...suttogod.
Csak állok a lépcsőn és
nézem....távolodsz, és
nem nézel vissza...
...de érzem, hogy sírva,
csak boldogan gondolsz,
az elmúlt napjainkra.
Gondolj arra, nem feledlek,
gondolj arra,hogy szeretlek,
gondolj az eltelt éjszakákra,
gondolj a vágyunk illatára.
Gondolj arra, öleltelek,
gondolj arra szerettelek,
gondolj, hát a szavakra,
gondolj csak a Tavaszra.
(42 szó a szövegben) (711 olvasás)
tengeresz: (04-01-2005 @ 03:55 pm)
Gratulálok! A vershez is...
ukume: (04-01-2005 @ 06:34 pm)
Furcsa fajtája a boldogságnak a másik hiánya...
agnes: (04-02-2005 @ 01:10 pm)
Igen! A vlósággá vált álom gyönyörű volt, és gyönyörű álom lett újra, ....és ujra....és újra
szkallas: (04-02-2005 @ 12:12 pm)
A " Furcsa " - hogy minden almodott valos boldogsagga valtozott!.. most ujra alomma valt, mert a valosagga valt alom oly gyonyoru volt!... es ujra vagyo alomma valtozott...
Lev: (04-05-2005 @ 01:59 pm)
ilyen a hiány... fáj...