:
Mikor lefeküdtem,
csak arra vágytam,
érkező álmomban,
Kedvesemet lássam.
Lassan megérkeztem
az álmok sűrűjébe, s
éreztem átölel,
egyre húz a mélybe.
Álomország rétjén
szerelem pamlagot,
virágágyat vetett,
szinte hivogatott.
Karjával átölelt, és
simogatott keze.
Égetett a csókja.
csillogott szeme.
Puha csókokkal
ébresztette vágyam,
elrabolta testem,
ott..a virágágyban.
Édes szavakat suttog,
de halkul a zene,
még hallom a hangját,
már... nem ölel keze.
Szoritom a szemem,
ne menj még..kérlek,
álmodni.....akarlak,
...nagyon szeretlek!
vira: (04-08-2005 @ 03:20 pm)
Agnes.."csak álmodj...és láss csodát..érezd a kedvesed forró csókját.".:))))))
Myra: (04-08-2005 @ 08:15 pm)
Öröm olvasni (valós és átvitt értelemben is) színes versedet :) Szeretettel: Myra
LEKA: (04-08-2005 @ 09:14 pm)
Kedves Ágnes!
Nagyszerű ez az álom. A színek váltása, talán az érzelmek alakulását érzékelteti. Hatásos.
Szeretettel: Éva
szkallas: (04-08-2005 @ 12:18 pm)
Mint lagy csokok ozone... ugy hat ram e romanc.....ahogy olvasom... gyonyorrel olvasom.. szep!... nagyon!
Anna1955: (04-10-2005 @ 09:56 am)
De jó lehet ilyen csodálatosat álmodni ! Gyönyörű ez a vers ! Kívánom az álom folytatódjon neked, ébredés után is pont ilyen gyönyörűen ! :)