:
Gondokból szőtt nappalok tükrében,
Te nevetsz reám.
Az őszi szél fülembe suttogja,
emlékezz,
figyelj reám....
Mesélni kezd,....
ámulva hallgatom,
szavai édes zene,
szélhárfa dallamon.
Elkísér a téren át,
hogy meséljen rólad,
míg talpam alatt kavicsok nevetnek,
mintha azt mondanák , ne higgy..
ne higgy ijesztő szellemeknek !
Már átölel a fekete karú éjszaka,
igy vigasztal,
csöndjének szava nem bánt,
magába zár.
Ezernyi csillagával megformálva Téged!
Most is Rád gondolok....
Ugye érzed!?
(75 szó a szövegben) (707 olvasás)
szkallas: (10-29-2006 @ 01:53 am)
ees eerzi Oo,,, de mennyire eerzi!
zsuka49: (10-29-2006 @ 07:21 am)
Érzi, hát persze, hogy érzi. Nem lehet nem érezni, egy ilyen szép érzést!:)))
Puszizsuzsi
Eroica: (10-29-2006 @ 08:31 am)
Ágikám! Csak az tud ilyen szép verset írni, aki szerelmes! Nagyon tetszik elcsábító szép üzeneted!Puszi: Erika
blue: (10-29-2006 @ 11:49 pm)
Gyönyörű a versed. szeretettel: gaby
meva: (10-29-2006 @ 12:14 am)
Ez gyönyörű! És emlékezni nagyon jó.
Szeretettel gratulálok: Éva
LEKA: (10-29-2006 @ 12:14 pm)
Az érzést nem lehet rejtegetni. Így kell! Törjön csak a felszínre. Láttasd! Érezd! Éreztesd!!! Csodás! Puszi: Éva
Vigi: (10-29-2006 @ 12:19 am)
Biztos érzi. Kell, hogy érezze. Szép gondolatok, mély érzelmek Ágnes. Szép álmokat hozzon az éj...
agnes: (10-30-2006 @ 05:13 pm)
Köszönöm, hogy olvastátok! Ó mennyire.....:))
prayer: (10-30-2006 @ 06:34 am)
Bárkihez is szól, én is érzem!
hori: (10-30-2006 @ 08:53 am)
Biztosan érzi! Nagyon szép!