[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 56
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 56


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: A Kő
Szerző: agnes - Szemendei Ágnes
(01-21-2007 @ 04:37 am)

:
A parki homályban ragyogott a Kő.
Szobornak szánta a szobrász,
kemény testére mélyedést faragva,
középre helyezték a parkba.
Nyugalom,-n evet- avatáskor kapott,
számtalan erezete sikongva csillogott.
Egy esti sétán, úgy éreztem vár rám,
leültem pihenni, sima kőpárkányán.
Csak arra várt,
a Déli szél megérintse,
és halkan zümmögni kezdett,..
-A szél éríntése nélkül,
nem szólhatok veled,
de ha akarod, most mesélhetek.
És én hallgattam életét,...
Mikor szikla gyermekként,
ölelte anyját, a Nagy Szírtet,
kitől egy robbantásnál elszakadt,
és befogadta egy óriás patak.
Hosszu idő után találtak reája,
elszállított ák, egy távoli hazába,
ahol egy kőraktár sarkába zárták.
Majd megkapta egy szobrász,
ki ilyenné tette.
Bár már önmagának is tetszik a teste,
de az érte kiállt kínokat,
nem feledte.
Mikor a véső testébe hatolt,
pattogott a bőre,
ezernyi kőre.
Mikor csiszolták,
égette a fájdalom.
De amikor meglátta akarom,
és megérezte,
milyen jó nekem pihenni rajta,
kő lelkét átjárta,
a belőlem áradó szeretet hangja.
Már ugy gondolja megérte a fájdalom.
Símogató tenyerem csókja érintette.
Búcsúkén t, bársony feketén csillogott.
Talán holnap megint mesél,
ha megérinheti a Déli szél.



(210 szó a szövegben)    (761 olvasás)   Nyomtatható változat


kisssp: (01-21-2007 @ 04:45 pm)
Szép gondolatok, szép írás! Üdv.: Péter

soman: (01-21-2007 @ 06:55 am)
Szép gondolat. Ja, és nagyon boldog névnapot kedves Ágnes!

aranytk: (01-21-2007 @ 08:49 am)
Először is, boldog Névnapot kívánok Neked! A versed pedig nagyon tetszett. Igazán érdekes és elmélyülésre késztető, ahogy a kő és lélek kapcsolatát felállítod. Sokat elmondtál ezzel és nekem nagyon tetszik ez a különleges világ, ahova vezettél. Örülök, hogy olvashattam a versed.

Eroica: (01-21-2007 @ 09:06 am)
Ágnes! Ágikám! A kő és a nő különös kapcsolatát gyönyörűen öntötted versformába! Boldog névnapot (is!) Szeretettel: Erika

Captnemo: (01-21-2007 @ 09:15 am)
Szép versmese. Ámde: egy kődarabnak nem örülnie kellene, ha egy napon remekmű válik belőle? Ez csak költői!:)) Boldog névnapot Ágnes!:)

naiva: (01-21-2007 @ 10:37 am)
Tetszik a versed! Boldog névnapot!:)

agnes: (01-21-2007 @ 11:12 pm)
Köszönöm a névnapi jókivánságokat, és hogy nálam jártatok. Szeretettel

Anna1955: (01-22-2007 @ 05:46 am)
Boldog névnapot kívánok...és a versed nagyon tetszett...:)))))

piroman: (01-22-2007 @ 09:09 am)
A kő lelke... milyen kedves gondolat. Szép. Üdv: Péter

  

[ Vissza: agnes - Szemendei Ágnes | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.48 Seconds