:
Most alszik a Vágy
álomba szederülve.
De itt hagyta némán
a meghittség szavát.
Ölelkező lelkünkben
hárfa húrján zengő,
szerelmes dallamát.
Mikor a válladra
hajthatom fejem,
mikor csak fogni
akarod a kezem,
mikor ölelésed,
lágyselym ű bársony,
mikor csendes nyugalom
fekszik velünk az ágyon,
mikor egy sóhajnyi csók
lelkünkben kincset ér.
Hálát adsz az égnek,...
...ezért a Szerelemért
(73 szó a szövegben) (781 olvasás)
szkallas: (03-04-2007 @ 01:46 pm)
ezert a Szerelemert... miden kincsemet odaadom.. buvolet alma fog el - ahogy olvasom... ujra es ujra olvasom .)))
blue: (03-04-2007 @ 02:35 pm)
Szép sorok.
Captnemo: (03-04-2007 @ 03:34 pm)
Megint egy szép vallomás. És tudod, még mi jutott eszembe? A sok mikor kapcsán? Hogy amikor azt a bizonyos kimondhatatlant akarja az ember megfogalmazni!:) Igen. Szerintem azt akartad, és így sikerült is:)
agnes: (03-05-2007 @ 07:22 pm)
Gabiga! Jó érzés tudni,...hogy érted, érzed éled,...mind azt amiről szól a vers. Köszönöm!
agnes: (03-05-2007 @ 10:16 am)
Szkallasom! Kincseid a lelkedben vannak, ....elfogadom....rab vagy!!! :)))
agnes: (03-05-2007 @ 10:17 am)
Blue! Hogy nálam jártál öröm, és a dícséreted köszönöm!
agnes: (03-05-2007 @ 10:24 am)
Kapitányok Kapitánya! Azt a bizonyos kimondhatatlant megfogalmazni?....mindig megpróbálom,... belül teljesnek érzem, de csak egy egy kis mozaikot sikerül a szavakkal,....azt hiszem összerakni, talán egy élet sem elég....Örültem neked. Köszönöm!
gabiga: (03-05-2007 @ 12:02 pm)
nagyon szép...minden sorát érzem, értem, élem...
Julianna: (03-06-2007 @ 08:05 am)
Csak annyit, hogy nagyon szép, élvezet olvasni!
