Cím: az éjszaka
Szerző: agnes - Szemendei Ágnes
(03-11-2007 @ 02:20 pm)
:
Az éjszaka némaságát,
Mint hűséges testőr,
Vigyázza a csönd.
Halk szavú szellő énekel,
A fák koronája levelek nélkül,
Csak pöszén felel.
Felébredt fakéreg kihúzza magát,
Majd ráfekszik a törzsi ágyra,
Oly szerelmes ölelése,
Mintha volna…..
ius primae noctis….éjszakája.
Ámulva lesem az éj csodáját,
Mikor életre kél a mozdulatlan,
Táncol ni kezd a por a járdán,
Alakot őlt, úgy forog,..
Míg én némán bámulok.
Még látom,
egy-egy csepp lehull,
S mikor cseppzongoráján,
Já tszani kezd az ég,
Pattogón szalad a futam nesze,
Ezernyi gyöngyének csorgó éneke.
Szürkéből feketére festi a járdát,
elszédít az eső permet,
Ha reám zúdítja illatát.
Párnámra hanyatlom,
Becsukom a szemem,
S mire észre venném,
Már álmodom tovább.
Eső zongora dallamára,
Áttáncol om Veled az éjszakát.
(190 szó a szövegben) (723 olvasás) 
szkallas: (03-11-2007 @ 02:32 pm) versed gyonyoru.. s koszonom, hogy attancolod velem az ejszakat...
gabiga: (03-11-2007 @ 04:35 pm) Nagyon tetszik a versed Ágnes, sodró, lendületes, dallamos és szép. Jó volt olvasni :))
Netelka: (03-11-2007 @ 05:05 pm) Nagyon szép a versed, Ágnes :)
kisssp: (03-11-2007 @ 07:29 pm) Szép írás! Hangulatos, választékos képek!
Üdv.: Péter
mickey48: (03-11-2007 @ 07:52 pm) Fantasztikusan gyönyörű képet festettél - ilyen környezetben ezeregy éjszakát is áttáncolnák Veled!
agnes: (03-11-2007 @ 08:38 pm) Köszönöm, hogy itt jártatok, olvastatok,...és hogy tetszett,....jólesőn megsimogatta lelkemet....
Captnemo: (03-12-2007 @ 08:27 pm) Nagyon szép vers, igazán! Versszirom.
|
