:
Emlék
Megérintett a reggel
testemre fonódott,
ölelt mint két karod.
Suttogásod szférák zenéje,
ugye érzed,
melletted vagyok.
Felhőre ültetett vágyam,
csak neked küldöm én.
Ezernyi csókkal körbe vettem,
egyre ringatott,
ugye érzed,
melletted vagyok.
Míg velem voltál,
nevetett ránk a nap.
Szelek szárnyára fekszem,
gondolatban hozzád utazom,
ugye érzed,
melletted vagyok.
Az éj fekete bársonya
gyöngéden betakar.
Simogatása ajkadat idézi,
ilyenkor arra gondolok.
Ugye érzed?
Melletted vagyok.
(149 szó a szövegben) (763 olvasás)
blue: (06-24-2007 @ 04:25 pm)
Ági érzi, hogy ott vagy vele, és Te is. Bocsáss meg, de nekem a nagy és kis betűkkel van csak bajom, egyébként meg tökéletes vers, hiszen gögyörű sorokat írsz mindig. pusza: gaby
lena1: (06-24-2007 @ 05:37 pm)
Szép a versed, drága Ági. Puszi.Lena
kisssp: (06-24-2007 @ 08:57 pm)
Szép emlék, de a vágyak, a vágyakozások élőek...(!?)
Üdv.: Péter
piroman: (06-25-2007 @ 01:15 pm)
Biztosan érzi...