Történt egyszer hajdanán,…
valamikor,…régen,
szegény zsellér lánya,
beleszeretett a szomszéd fiába.
A szerelmüket meg is pecsételve egymásé lettek,
mi a történetben,
aligha szerencse.
A fiú elhagyta,
és benősült a gazdag családba.. 
Ahol a módoséknak sok volt a pénze,
kívül belül rút lányuknak ez a szerencséje,
hisz az ördög se kérte.
Kérték viszont a szegény ember  lányát,
adja a kezét,
és vele a lányságát.
Irigyelték érte a környékbeli szépek,
csak a leány remegett,
ha tette kitudódik,
eléri a végzet..
Bár lelkében élt a remény,
hogy földesura,
nem csak szóval állja a sarat,
hanem kőkeményen érvényesíti jogát,
mikor menyasszonyként hódol akaratának,
elegét téve ,
az  "ius primae noctis "éjszaka jogának.
A szegényt még az ág is húzza,
mert ha nem érvényesíti rajta hatalmát,
kiderülne,
hogy ő már élt egy nászéjszakát.
-Iratlan szabály jog hatalma...
de nem vagyok képes megtenni, - mondta a gazda.
- Te lány én csak egyszer bírom,
odakint meg hárman remegnek.
Ezt a szégyent!
A végén hencegő vén kecskének neveznek,
és a faluban,
majd rajtam nevetnek.
- Nem úgy van az uram!
Segítek én magán, csak mondja azt, keményen dolgozott…
- Iiigen!? Tán más végezte el a munkám?....
Ne félj! Csak örülök neki Te lány.
- Jaj uram! Még csak annyit, hogy utánam hívja be a Pannit!
Őt is előkészítették az első éjszakára.
Majd kérje Sárát,
de ő még nem találta meg a párját.
Na vele aztán lesz ám gondja.
Elmúlik tőle az úr habókja.
A negyedik lánnyal megint pihenhet.
A faluba megérkezik tettének híre,
irigy lesz a falu férfi népe.
Az úr meg,
marad a falu bikája.
- Köszönöm jányom amit tettél értem, de jövőre lemondok!
Avasson a fiam. ….legyen csak övé e nehéz jog!

ius primae noctis : az első éjszaka joga/foldesúri szokás jog