Ősz illatú széllel
rozsdás levéllel díszített ágakon,
még a nyár nevet,
sugárral átszőtt felhőn integet.
Menni készül,
bár szívesen maradna,
de még az őszt babusgatja hangja.
- Ringatlak forrón karomba zárva,
ne gondolj hát a fákra,
aludj még néhány hetet.
Indián nyaram,
had varázsoljon nyári szerelmeket.
Mikor ébredsz,
pihent leszel,
Ujjongva fogad majd minden levél,
Lesz munkád bőven,
míg ruhájuk,
a nagy őszi bálra színesre ér.
A szüretelők imádni fognak,
szőlő levével rád koccintanak,
körte ízű éjjeleken,
alma édes harmatában,
rózsa illat nappalokban,
a szerelem is veled marad.
Lassan búcsúzom,
karjaimban zsibbad a meleg,
de mire felébredsz,
vigyázba állnak előtted,
az őszi szelek.