Captnemo: (07-31-2008 @ 01:26 pm)
agnes: Köszönöm kedves Ágnes! Örömmel látlak versemnél, és úgy hiszem, Te is tudod tényleg értékelni az ilyen reggelt s napot!:)
szkallas: (07-31-2008 @ 02:09 pm)
"VALAMI AMI EDDIG hiaanyzott '
ahogy ujabb iraasod olvasom
hinayod potolhatatlan eelvezettel olvastam!
mango: (07-31-2008 @ 02:48 pm)
Valóban, valami mindig hiányzik, olykor épp csak egy árnyék suhan át a lelkünkön, de hesegessük el - és közben egyetlen percre se tévesszük szem elől, hogy ami(nk) van - az hatalmas kincs, és örüljünk annak...Nagyon örüljünk... Néha "bút fogan a szív, de türelmet tanul"...
hori: (07-31-2008 @ 06:30 pm)
"...Csak aztán valahogy valami (magam se értem) / mindig kevés volt, mindig hiányzott..." A világon nincs semmi, ami tökéletes, ami hibátlan lenne, így a szerelem sem. Egy tökéletesre csiszolt gyémánt sem az. Azt hiszem, hogy minden kapcsolat csak a másikba vetett hiten, a jóindulaton, tolerancián múlik, és azon, hogy eléggé eltökéltek!! vagyunk-e arra, hogy a másikkal éljük le az életünket. Hit kell! Jó a versed, Kapitány!
csitesz: (07-31-2008 @ 08:03 am)
Nagyon jó! A harmadik sorban egy h betű kimaradt a náthából. Lehet, hogy nem is annyira allergiás. üdv. Józsi
Eroica: (07-31-2008 @ 08:18 am)
Szépen cizellált, míves az emléklapod, Kapitány!
Samway: (07-31-2008 @ 08:35 am)
mindannyian ebbe reménykedünk, hogy eljutunk oda, ahol nincs könnycsepp, legalább is a bánatért...
Anna1955: (07-31-2008 @ 08:38 am)
Életünk nagy részében mindig azt hiszzük, hogy többre van szükségünk, hogy vár még valami ránk...Aztán épp ez miatt?... vagy csak mert azt hisszük, hogy az álom jobb talán?...(lehet, hogy nincs is olyan miről álmunk szól)... ki tudja... de egy biztos, hogy nem érdemes miatta nem észrevenni a mát... Elmenni saját életünk mellett, száguldó vonattal robogva, kívülállóként, tétlenül figyelni a múló idő visszahozhatatlan, pótólhatatlan rablását. Elgondolkodtatott gyönyörű versed, talán a múló nyár is, és az álmok, amelyekben hinni kell, mert az élet így tud csak haladni tovább...
mickey48: (07-31-2008 @ 09:08 am)
http://www.youtube.com/watch?v=pC3UDdblxko
Ennél szebbet nem adhatok neked (-tek)
egyik kedvencem - és tudd meg - valami mindig hiányzik, de nem is kell megtalálni...
AngyaliAndi: (07-31-2008 @ 09:13 pm)
Kapitányom,én rájöttem valamire. Ha telhetetlen az ember, akkor semmije nem marad. Nem csak a másik miatt. A kegyetlen életünk miatt. Ma már annak örülök ami elmúlt. Mert talán csak annyi marad. S a tökéletességet keresni... felesleges. Nincs olyan. Sem pillanat, sem ember, sem érzés. Talán csak vers.:)))))))) Ez itt! Puszillak! D.D.
lena1: (07-31-2008 @ 10:45 am)
Mert az ember gyarló és soha nem elég neki az ami van, mindig többre vágyik és közben lassacskán elveszíti azt, ami számára a legfontosabb. Az egész életünk abból áll, hogy keresünk valamit, ami nincs meg a másikban, de mi úgy gondoljuk, hogy ott kell lennie. Meg akarjuk változtatni egész lényét a magunk alkotta formára, de sajnos a változás az elvesztéssel jár. Tudod, ami most van, azt nagyon. A versed mindig gyönyörű. Most is. Szeretettel.Lena
Captnemo: (07-31-2008 @ 11:51 am)
csitesz: Örömmel látlak köreimen belül!:))) Köszönöm figyelmeztetésed, valóban annyira friss még a vers, hogy helyes (helytelen) írásilag át se néztem. Szerintem Anna ki is javította:) Köszönöm ittjártadat!:)
Captnemo: (07-31-2008 @ 11:52 am)
Eroica: Igyekszik az ember, tudod hogy van!:) Köszönöm.:)
Captnemo: (07-31-2008 @ 11:55 am)
Samway: Tetszik a megfogalmazásod!:) Köszönöm, hogy olvastad!
Captnemo: (07-31-2008 @ 11:58 am)
És arra nem gondoltál Annám, hogy amit itt Hszben leírsz, esetleg verbe foglald? Szerintem megérne egy mianyánkat!:)) Köszönöm szavaid(tudom igazad), s hogy jöttél!:)
Anna1955: (07-31-2008 @ 12:15 pm)
Drága Kapitányom, a vers és az írás is mindig itt motoszkál bennem, de valahogy az időhiány, vagy tudja mi, eltérít tőle. De valóban szeretnék már írni...:)))))
Captnemo: (07-31-2008 @ 12:15 pm)
mickey48: Azt hiszem Barátom, ez már most több nyáron át ível!:) Köszönömjük:))!! A dalt is, és hogy olvasol!:)
Captnemo: (07-31-2008 @ 12:21 pm)
lena1: Nem, nem! Nem arról van itt szó, hogy a másikból hiányzik valami. Akár csak valami kicsi is. Hanem a másik hiányzik. De az egészen!:) Viszont egyetértek azzal is, amit mondasz, kis fenntartással. Mert a másikat az ember úgy szereti, amilyen, s nem azért, amilyenné majdan tenni akarná esetleg. (Hogy az ember álomképére formálja az embert). Nagyszerű példaképem Simonyi fogalmazta ezt meg örökérvényűen: Nem azért szeretjük a másikat, amilyen, hanem annak ellenére, hogy bármilyen:) Köszönöm!
Captnemo: (07-31-2008 @ 12:26 pm)
Ismerem, én is szenvedek sokszor az időhiánytól Annám. Néha meg annyi van, hogy azt se tudom, mihez kezdjek vele. Minden esetre várom a verse(i)d!:)
agnes: (07-31-2008 @ 12:49 pm)
"amikor egy reggelen ráébredtünk, lehet ugyan
valamiképp élnünk (már ha egyáltalán tudunk),
egymás nélkül, de nem érdemes. Semmiképp.
(Mit ér a legszebb szó, a legszebb gondolat,
ha végül kimondatlan marad?)" ....az a legcsodálatosabb reggel...
LEKA: (08-01-2008 @ 11:13 pm)
"Meglehet,
csupán egyetlen apró darab, csak egy kis rész
hiányzott a nagy egészből,..." de hiányzott...az optimista a nagyobb részét értékelné...Minden olyan egyszerűnek tűnik, aztán túl bonyolulttá válik,...vagy mi tesszük azzá...Szép a versed:)
notwar: (08-02-2008 @ 11:18 am)
"Mosoly ül a szemben, csevegés a szájon, de nem akarják, hogy odabennt ne fájjon." Érezted már ezt?
A holnapot széppé vagy tönkre teheti bárki
piroman: (08-04-2008 @ 09:14 am)
Emlékkönyvbe való vers. Oda szántad?
a_leb: (08-04-2008 @ 09:59 am)
Lenyűgöző, saját hangodon hibátlanul átadott érzések kavalkádja, még ha az ősz készül is emlékké érlelni, nagyon, nagyon él bennem minden képed, Kapitány.
aLéb
