[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 259
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 260

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Gyertyák az égben
Szerző: Captnemo - Káli László
(02-29-2008 @ 09:50 am)

:
Nem tehettél róla, hogy egykor meghozott a gólya,
anyád elfajzott porontya, s kerültél az Élet-porondra.
Mint ki már eszmél a világra, felsírtál, visszavágyva
a mama hasába. Hívott a buroknyi meleg biztonsága.
Hogyan érthetted volna, fölötted valaki miért mondja:
te kis árva! Miközben melletted a nő szemét lezárja,
lassan kihűlő testét letakarja. Honnan tudhattad volna,
hogy volt egy utolsó sikoly, volt egy legutolsó sóhaj?
Hogy a vér érted hullt, hogy a vétkes, és az áldozat
is te vagy egymagad, kereszted magadnak kerested.
Anyád talán éppen megkapaszkodott az ég peremében,
apád már gyikosának mondott, aztán a falu bolondot
csinált belőled. Emlékszel? Tarisznyád rengeteg kővel
pakolva tették a hátadra, s még mellé, a rengeteg ember
rengeteg keze csak úgy ráadásnak botütést, vagy százat!
Hogy megtanuld, ha nem szorult volna beléd elég alázat:
Ha nem is tehettél róla, hogy a tojásból kikelt a gólya,
amely ledobott a világba, bűne benned szökkent szárba,
majd borult virágba. Miért nem maradtál anyád hasában?

Égtél a tűzben, pokol tüzében
Angyalok hordtak bársony tenyéren
Angyalok hordtak, vittek az égbe
Csillagok gyúltak, gyertyák az éjben
Anyádnak s neked, gyertyák a szélben
Együtt ragyogtok, gyertyák az égben



(187 szó a szövegben)    (1786 olvasás)   Nyomtatható változat


Netelka: (02-29-2008 @ 01:38 pm)
No, a háeszemet meg elvitték az ufók... Újra nekifutok. Szóval nagyon szép, erős, drámai sorok, Laci. Egy apró észrevételem van csak: bár nyelvtanilag tök oké, hogy "hasában", de itt a rím, a hangzás miatt inkább írd aposztroffal, hogy hasába. (A szó végére az aposztrofot én nem teszem ki, mert megint nem látszik a háeszem, de a versben megtartja :))

a_leb: (02-29-2008 @ 01:51 pm)
Kapitány, nagyon sodró, fájdalmas mű. Nagyon beleringat az utolsó hat sor, a keserűség átcsap sarokban csendesen síró belenyugvásba, no, talán majd az Angyalok, ha jönnek... Nagyon szép. aLéb

mango: (02-29-2008 @ 02:29 pm)
Komoly. Súlyos. Szép. Nagyon szép.

lena1: (02-29-2008 @ 02:51 pm)
Szépséges vers, kedves Laci, vagy inkább csodálatos. Szeretettel. Lena

lenaneni: (02-29-2008 @ 06:33 pm)
...es mint mar annyiszor, most sem csalodtam. Csak talan most meg tovabb kellett a versednel idozni, meg tobbszor atolvasni.

AngyaliAndi: (02-29-2008 @ 10:08 am)
Kapitányom, az élet kegyetlen, s nekem is sokszor megfordult már a fejemben... minek? Pedig, sors és sors közt is nagy a különbség. Csak egyet nem felejthetek: akármilyen is, de az élet azért szép. Puszillak! D.D.

stando: (02-29-2008 @ 10:13 am)
Ölellek.

Captnemo: (02-29-2008 @ 10:19 am)
AngyaliAndi: Igazságod vagyon most is! Köszönöm, hogy olvastad!!:)

Captnemo: (02-29-2008 @ 10:19 am)
stando: Köszönöm Ági! REöleléssel!!:))

Aquarius_: (02-29-2008 @ 10:24 am)
Nehéz kereszt...ismerek ilyen sorsot. Szépen írtad meg. "Anyád talán éppen megkapaszkodott az ég peremében" Üdv.: Aquarius

Anna1955: (02-29-2008 @ 10:39 am)
Elolvastam egyszer, aztán mégegyszer és mégegyszer... Egyre mélyebb értelmet nyert bennem minden szavad. Nehéz a szívem, mert az élet produkál ilyen sorsokat...sajnos nem is egyet. Versed hangulata erőteljes, dühösnek is érezhetem...A különleges befejezés, még jobban megerősíti a hatást, amit érez az olvasó, ott legbelül a gyomra és a szíve táján...Gratulálok, ismét egy nagy vers született tolladból.Ölellek szeretettel :)))))

piroman: (02-29-2008 @ 10:53 am)
Hú...

Captnemo: (02-29-2008 @ 10:54 am)
Aquarius_ : Köszönöm megtisztelő figyelmed, s hogy itt hagytad véleményed!

Captnemo: (02-29-2008 @ 11:06 am)
Anna: No, ja! Mindig zavarba hozod a kisebbet!:)) Ez így nem ér, mert nem tudok mit mondani, mint hogy köszönöm szépen, és megköszönni, hogy jöttél!:) Ja, hogy dühös? Nem, nem igazán. Inkább csak ... nemtommmi:))

Captnemo: (02-29-2008 @ 11:07 am)
piroman: Köszönöm Piro!:)))

blue: (02-29-2008 @ 11:16 am)
Lélekmarcangoló sorok...most nem vagyok jó passzban, versed mégjobban padlóra tett...nem a szavak hibája, az én hibám...ölellek: gaby

102: (02-29-2008 @ 11:18 am)
visszadobni vagy kölevest fözni a nagy közös asztalra, az itt a kérdés. a Te válaszod tudom, s helyesnek tartom. az a komoly játék a végén, mely az elözöre hajaz, nagyon klassz. üdv, százkettes

Captnemo: (02-29-2008 @ 12:31 pm)
blue: Köszönöm, hogy olvastad Gaby! És szebb napokat Neked!

Captnemo: (02-29-2008 @ 12:33 pm)
102: Tudod, ez úgy van, ahogy Nagy Példaképem írta: Ki megdob kővel, borítsd rá a Gellért hegyet arra a bitangra. Mit mondjak? Nem egy biblia formálta nézet, de hát Istenem... (Jaj, már magamban beszélek!:)))))

norbert: (02-29-2008 @ 12:46 pm)
Ehh... nem igazán tudok mit írni... Bitang erős. Norbi

Captnemo: (02-29-2008 @ 12:55 pm)
norbert: Köszönöm! Pedig nem is birkozógépnek szántam! És lám, már BlueGabyt is padlózta!:)))(Bocsá!)

erda: (03-01-2008 @ 03:48 pm)
Nagyon mélyen érintettek a soraid,...mert: igazak! Üdv: Éva

Captnemo: (03-01-2008 @ 05:02 pm)
Netelka. Köszi Neti, értem, mit mondaz, és ezt is köszönöm, meg is csinálom, mert igazad van!!:)

Captnemo: (03-01-2008 @ 05:04 pm)
a_leb: Örülök, hogy tetszett, és nagyon köszönöm ezt a Hszt is!!:)

Captnemo: (03-01-2008 @ 05:04 pm)
mango: Köszönöm Anikó, és örülök, hogy olvastad!:)

Captnemo: (03-01-2008 @ 05:05 pm)
lena1: Örülök, hogy itt jártál Kedves Lena, s köszönöm!:)

Captnemo: (03-01-2008 @ 05:07 pm)
lenaneni: Nagyon örülök, hogy ismét látlak versemnél. Hiányzottál!! És köszönöm itt hagyott szavaidat!:)

Captnemo: (03-01-2008 @ 05:09 pm)
szellzsofi: Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, ha valamilyen szinten megérintett. Köszönöm:)

Captnemo: (03-01-2008 @ 05:10 pm)
erda: Megint csak köszönni tudom, és nagyon örülök, hogy olvastad!:)

szellzsofi: (03-01-2008 @ 11:52 am)
Kedves Captnemo, sokat foglalkoztam ezzel a verssel. Végül, önmagamba nézve, rájöttem, hogy a "történetet" emésztem rettentő nehezen. Szeretném, ha az élet igazságosabb lenne, és a szél nem fújná el a gyertyát, hanem csak maglibbentené, mint amikor jó lélek van a közelben. Közelebb vittél önmagamhoz egy lépéssel. üdv, Zsófi

  

[ Vissza: Captnemo - Káli László | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.60 Seconds