Nefelejccss: (05-07-2007 @ 04:26 pm)

Szívfacsaró segélykiáltás ez a vers, és mint írod, bármelyikünk kerülhet ebbe a helyzetbe. Sajnos ezt magasabb szinten is olvasniuk kellene azoknak, akik nem olvasnak minket, és nem látják meg luxus autóikból az általad leírtakat, hiszen én pl. pont tegnap adtam egy százast a 27 ezres rokkant nyugdíjamból egy hajléktalannak, de ez csepp az óceánban... Versed nagyon jó. A befejező két sor méltó koronája nagyszerű művednek. Szeretettel: Nefi

Captnemo: (05-07-2007 @ 04:30 pm)

Nefelejccss: Köszönöm soraidat. Én is úgy gondolom, ahogyan Te is írtad. Viszont vallom, hogy (amint írtad is) cseppekből a tenger, avagy minden cseppben is ott van a tenger. Örömmel látlak versemnél!:)

mickey48: (05-07-2007 @ 04:42 pm)

Gyönyörű , Uram, gyönyörű - s én mindig adok - mert nagyon igaz - soha nem tudhatod...

Captnemo: (05-07-2007 @ 04:44 pm)

mickey48: Köszönöm, hogy olvastad, és nyomod itt hagytad. Magam is eképpen cselekszem Barátom.

mango: (05-07-2007 @ 06:40 pm)

Jó lendületű vers, tetszett, Laci...Sajnos, sosem tudjuk, mi vár még ránk... :(

stando: (05-07-2007 @ 07:02 pm)

Szia! Az előző munkahelyemen többször találkoztam munkát kereső hajléktalanokkal. Sosem felejtem el, amikor az első szállóra bejelentett "fiatalember" felvételéért harcoltam a cégvezetővel. Jó volt a megérzésem, nem kellett megbánni a döntésem. Segíthettem egy embernek, hogy új életet kezdhessen. Mérnök volt, válási hajléktalan. Budapestről jött le vidékre, hátha itt könnyebben boldogul. Állandó bejelentett lakcím nélkül sehol nem akarták alkalmazni. A pályaudvaron, egy csomagmegörzőben tartotta az értékeit, a ruháit... Néhány hónappal később már albérletben élt, sikerült a végzettségéhez közelebb álló munkát kapnia. Jó lenne tudni, ma mi van vele...

Captnemo: (05-07-2007 @ 07:12 pm)

mango: Így van Anikó, ahogy mondod. Sosem tudhatjuk, hogy akár már holnap... Köszönöm, hogy olvastad, és véleményed itt hagytad:)

Captnemo: (05-07-2007 @ 07:14 pm)

stando: Épp a napokban beszélgettünk ilyesmiről Valakivel:) Hogy mennyi esélye van a visszakerülésre annak, aki egyszer kiesett valamiért. És akar is visszakerülni. Köszönöm, hogy olvastál, és a történeted ide tetted.

aranytk: (05-07-2007 @ 07:26 pm)

Tudod, Laci, nekem gyengém ez a téma... Minden tiszteletem a Tiéd. Összeszorult a szívem, ahogy olvastalak. Nem tudok mást mondani... Te mindent elmondtál ebben az írásban... és én csak fejet hajtok.

Captnemo: (05-07-2007 @ 07:34 pm)

aranytk: Igen, úgy hiszem, elég jól ismerem ahhoz a lelked, hogy tudjam, mennyire közel áll hozzád mások elesettsége, gondja, baja. És azt is, hogy segíteni akarásod milyen erős. Köszönöm soraid!Jól esik.

Lacoba: (05-07-2007 @ 07:54 pm)

Remek Laci. Nem volt ez már a versenyben? Vagy rosszul emlékszem? Mindenesetre döbbenet, amikor találkozik az ember vele. A helyzet rendkívül aggasztó, hiszen nem tudjuk rendesen helyre tenni ezt. Soha. Soha. Csak ők maguk tudnák, de arra nincs idő...

Captnemo: (05-07-2007 @ 08:01 pm)

Lacoba: Nem Lacobá, nem volt még sehol e vers, ugyanis ma délelőtt írtam. A novemberi Full tali utáni éjszakán 6 órát vártam a hatvani váróteremben. Nem messzi két hajléktalan beszélgetett. Akaratlan is hallottam őket. Azt hiszem, az az éjszaka valami olyan mélységébe láttam ezeknek az embereknek az életébe, hogy már az is szörnyű. Pedig tudom, az még mindig csak a felszín volt. És az elmúlt napok egy történése hozta e verset most.. Köszönöm Neked, hogy olvastad.

lena1: (05-07-2007 @ 08:06 pm)

Kedves Laci, megkönnyeztem versed, mert volt alkalmam látni ezeket az embereket, akiknek esélyük sincs a jobb életre, pedig mindegyik csak a szeretetet keresi és egy tányér szívből adott ételt. Nagyon tetszett. Puszi.Lena

Captnemo: (05-07-2007 @ 08:10 pm)

lena1: Jó szíved ismerem már verseidből is. És tudom, hogy milyen az, látni, ki szerencsétlen, elesett. Köszönöm, hogy olvastad versem.Örömmel láttalak.

Eroica: (05-07-2007 @ 08:52 pm)

Kedves Kapitány ! Ezeket a társadalmi problémákat feszegető, feltáró verseidet legalább annyia szeretem, mimt a szerelmeseket! (ha nem jobban!) Szeretettel: Erika

Captnemo: (05-07-2007 @ 08:59 pm)

Eroica: Próbálok nyitott szemmel járni. És bár tudom, az embert néha elvakítják saját maga érzelmei, problémái, azért a valóságot nem meglátni, talán bűn lenne. És nem beszélni róla, megpróbálni tenni ellene. És mégis.... E verset jó szívvel olyan Embernek ajánlanám, kit ismertek nagyon sokan, és kit sokszor láttam már, amit előveszi autója kis rekeszéből az előre elkészített százast, és kinyujtja azt az ablakon.... Köszönöm szavaid, s hogy olvastál.

csitesz: (05-07-2007 @ 09:13 pm)

Ámen. Éljenek a csavargók, mert Nékik is élniük kell. Mindannyian csavargók vagyunk. Ötös + *. üdv Józsi

Captnemo: (05-07-2007 @ 09:16 pm)

csitesz: Úgy hiszem, ennél tömörebben és pontosabban nem is lehetne megfogalmazni. Köszönöm!!:))

Anna1955: (05-07-2007 @ 09:36 pm)

Drága Kapitány! Ez a vers szívemből szól...Borzalmasan kegyetlen élet vesz minket körűl, és sokan bizony még büszkék is arra, ha megalázhatják az ilyen elesett embereket. Fültanúja voltam egy bevásárlóközpont parkolójában, mikor egy nő odalépett egy férfihez, hogy a kocsit had tolja ő vissza. A férfi ellökte és iszonyú ordibálásba kezdett, hogy "menjen inkább dolgozni a lusta disznója."..Akkor, én ott szégyeltem, hogy élek... Versed ki kellene plakátolni...Köszönöm, hogy megírtad...

Captnemo: (05-08-2007 @ 05:11 pm)

tokio170: Azt is ismerem, amit írsz, a piros almáról. Köszönöm hogy olvastál, és hogy írtál!:)

Morci: (05-08-2007 @ 07:22 pm)

Olvasom, már többször, a verset is, mega hsz-eket is. Sokszor azok is sokat mondanak. Kórképed remek, és értem miről beszélsz (nem a parancsra koldulókról), és értem őket is. Nagyon vékony az a védőháló, ami tart bennünket, magam sokszor féltem, hogy kilukad, s a lukon a semmibe esünk.(vagy néha talán már csak az ujjaink kapaszkodtak belé, mert zuhantunk), s mindig önhibánkon kívül. A környékünkön sokan élnek, a boltok beugróiban, a tér padjain. Ismerem őket, s mindig hiányzik , ha valaki elmegy közülük.

persecuted: (05-08-2007 @ 07:26 pm)

Marcus Aurelius elmélkedéseit olvasom éppen újból elővéve a polcról...Egy helyen azt írja: "Ami a közösségnek nem árt, az a közösség tagjainak sem árt. Valahányszor azt képzeled, hogy bántalom ért, ez legyen a mércéd: Ha a közösség ezáltal nem szenved kárt, akkor nekem sincs károm; ha pedig a közösséget kár éri, nem szabad haragudni a kártevőre, hanem inkább rá kell mutatni, miben vétett"

gabiga: (05-08-2007 @ 07:50 am)

Igazad van Jts...sose tudhatjuk...csak az a még szomorúbb, hogy sokan kihasználják ezeknek az embereknek a nyomorúságát...és ha adsz, nem tudhatod rajta segítesz-e vagy a haszonleső gazemberek zsebébe vándorol. Mégis úgy gondolom, adni kell, hátha ...

Captnemo: (05-08-2007 @ 08:20 pm)

Morci: Igen. És az a baj, hogy szaporodnak az ilyen kinnrekedt emberek, és egyre rosszabb állapotban vannak. Pedig jó lenne, ha ... Köszönöm, hogy olvastál:)

Captnemo: (05-08-2007 @ 08:22 pm)

persecuted: Szeretem Marcus Aurelius bölcsességét. (Sajnos elég sokára fedeztem fel, meg kellett hozzá néznem a Gladiátort). Köszönöm, hogy olvastad, és az idézetet külön is!:)

Netelka: (05-08-2007 @ 08:43 am)

Gyönyörű gondolatok, Laci. Fontos, hogy legalább így szót emeljünk...

prayer: (05-08-2007 @ 08:56 pm)

Témád úgy motoz bennünk, mint sötét erdőn a tüskés faág. Arcunkat sérti, ha haladunk, de sosem állnánk meg mégsem.

Captnemo: (05-08-2007 @ 09:00 pm)

prayer: Köszönöm Zoli, hogy jöttél. Ha nem látnám, ki írta a Hszt, akkor is megismerném nyelvezeted, és gondolat- és érzelmem világodról!:)

piroman: (05-08-2007 @ 09:05 am)

Igazad van. Csak hisszük, hogy velünk nem eshet meg. Nagyszerűen megírtad. Grat: piro.

Captnemo: (05-08-2007 @ 10:03 am)

Anna1955: Igen, ismerem, tudom, mennyire közeliek Hozzád ezek a gondolatok Drága Anna! Hiszen már hogyne tudnám. Köszönöm, hogy itt hagytad soraid, s hogy jöttél egyáltalán!:)

Captnemo: (05-08-2007 @ 10:05 am)

gabiga: Tudod, most megleptél. Elmerengtem, aztán felfogtam szavaid értelmét. Affenébe! Szóval ez a piszokság.

Captnemo: (05-08-2007 @ 10:08 am)

Netelka: Köszönöm Neti! Tudom, hogy Te sem vélekedsz másként e dolgokról. Volt alkalmam meggyőződni.

Captnemo: (05-08-2007 @ 10:09 am)

piroman : Köszönöm dícséreted, és hogy olvasod verseim! Örömmel látlak!:) Valóban sose lehet tudni, hogy maholnap....

tokio170: (05-08-2007 @ 10:30 am)

Igen nyugodjék békében...És szánjuk azokat is akik kívülről még fénylő piros almának mutatnak, de belül több ág húzza őket, mint az ágrólszakadt csavargót. Vannak köztünk olyanok, akiknek nehezebbek a mindennapjaik, mint akik a társadalmon kívül rekedtek...:((( Ez persze a vers értékéből semmit nem von le, 5* és nagy pacsi! Hali: (t-170)

soman: (05-09-2007 @ 07:06 pm)

A mélyrelátó ember gondolata ez. Elmerengtem én is rendesen. Nagyot alkottál Kapitány!

Captnemo: (05-09-2007 @ 07:54 pm)

soman: Köszönöm Ottó, hogy jöttél, olvastál. Megtisztelő szavaidat külön is!

Anna1955: (09-21-2008 @ 08:52 pm)

Ismét olvastam a versed...a hozzászólásokat is...Annyi fájdalom dúlja a lelkem...Igen, ezek az emberek olyanok, mintha már nem is emberek lennének. A társadalom kilökte magából őket...Ők léten kívüliek is...Mérhetetlen szégyen ez, mindenkinek!