[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 267
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 268

Jelen:
Tagi infók Almasy Küldhetsz neki privát üzenetet Almasy Almasy


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Cím: Elmaradnak
Szerző: Captnemo - Káli László
(09-08-2005 @ 08:32 am)

:

Anyád elhagyott. Apád már rég halott.
Szeretőd -ha volt is-, angyalként hullott
a földre, s az a folt is feslik már arról
a régi ruháról, ami valamikor rád jutott
részül, hogy viseld, anyád árva fattya,
ha már halni jöttél a mocskos világra!
Hogy ne legyél meztelen, rád aggatja
csúfságát küldetésnek, de végül a fára
már magadnak kell csomózni a kötelet.
S hogy panaszod ne lehessen, még rak
szádba gyolcsot, hátadra pakol köveket,
kilök a porondra táncolni, hisz’ szép vagy
az asztalon táncolva, sosem volt barátok
tekintetétől adomány reményt remélve…
Aztán elmaradnak lassan a barátok
is az asztalodtól. És tán’ már az asztal
sem marasztal a széktámlánál. Hasztalan
voltál látnok. Csak az átok ül szemedben,
és mámor. A régi bor is egyre jobban
savanyodik a szádban. -Haragra lobban-
Koldusként alszol valamelyik sarokban.
Anyád elhagyott. Apád meg sosem volt.
Szeretőd –ha volt is-, nem lesz már soha.



(128 szó a szövegben)    (796 olvasás)   Nyomtatható változat


Anna1955: (09-08-2005 @ 01:20 pm)
Nagyon keserű, fájdalmas... Az elmúlás nagyon keményen megfogalmazva.... Ezt érzem tőle és kicsit hideget mely a szívemet szorítja..:)) Nagyon szép...:)))

Captnemo: (09-08-2005 @ 01:41 pm)
A legmélyére láttál.Talán azért szorít!:)Köszönöm!No,igen...És ott van a Nap,mint jégoldó!:) Laci

Atlantiszi: (09-08-2005 @ 07:15 pm)
Kedves Nemo! Versed letaglózott! Hátborzongatóan jó írás, nagyon-nagyon komoly, érzékeny sorsábrázolás! gratulálok! Lenyűgöztél!

Captnemo: (09-08-2005 @ 07:59 pm)
Örülök ha át tudtam adni valamit abból amit akkor éreztem.Köszönöm,hogy rám néztél!:) nemo

szivarvany: (09-08-2005 @ 08:54 am)
Kedves Nemo..... Versed megrendítő, fájóan szép és csak halkan teszem hozzá, tökéletes. Gratulálok, Szivárvány.

Betti: (09-08-2005 @ 09:07 am)
Szomorú, de igaz.

Captnemo: (09-08-2005 @ 09:08 am)
Köszönöm Kedves Szivárvány,ha így látod.Jól esett dicséreted,de én azért tudom: messzi nem az!:) nemo

Captnemo: (09-08-2005 @ 09:11 am)
Köszönöm Neked is,Kedves Betti!És bár nem mondanám jóssívvel,hogy "örülök,hogy egyetértesz",de valahol mégis igaz ez is!:) nemo

khama: (09-08-2005 @ 09:16 am)
Kemény. Látod, és láttatod a valóságot.

Captnemo: (09-08-2005 @ 09:27 am)
Ha már ketten is így látjuk,akkor bizonnyal van benne valami!:) Köszönöm jöttödet! nemo

mango: (09-08-2005 @ 11:06 am)
Igen..Biztos vagyok benne, hogy te tudod, mire bólogatok... Szeretettel: mango

Captnemo: (09-08-2005 @ 11:10 am)
:)Bizony,hogy nem!Vagyishogy:igen!:))))Köszönöm,hogy beleolvastál soraim közé!:) Laci

boblogan: (09-09-2005 @ 04:15 am)
Legalább egy apró, pici reményszikrát hagyhattál volna benne...

Captnemo: (09-09-2005 @ 08:10 am)
Látom,tartod a szavad!:)Köszönöm!Reményszikra?Hááát..Mondjuk ami "haragra lobban!":))))) nemo

Anne20: (09-11-2005 @ 08:27 pm)
Huh, kirázott a hideg. Elém tártad a rideg valóságot. Az én naiv kis lelkemnek betett a versed. Pedig az első sorod teljesen illik az én sorsomra is. Talán így, hogy a "képembe vágtad", még jobban fájt. De a kötél csomózásáról lemondok. Örülök, hogy olvashattalak, és remélem, még rengeteg verseddel találkozom.:)))) Szeretettel: Anne

Captnemo: (09-12-2005 @ 08:44 am)
Két dolognak örülök nagyon.(Legalábbis jelen pillanatban!)Az egyik az,hogy nem adtad fel,és kitartóan olvasol.:))A másik,hogy a csomózást kihagyod!!:)Köszönöm jöttöd,és remélem nem fájt a "képbe-vágás":) Laci

  

[ Vissza: Captnemo - Káli László | Művek listája ]

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.48 Seconds