Romantika

MIlyen romantikus a gyertyafény. Ahogy a láng árnyéka meglibben a falon, régi korok hangulata idéződik fel lelkemben.Amikor hős lovagok teljes páncélzatban másztak fel a vártoronyba szeretett úrnőjükhöz. Pedig a kapu nyitva volt. Hát, igen. Ők tudták, hogy mi az az udvarlás. Bezzeg mi, mai férfiak. Felérünk a negyedik emeletre, és fújtatunk, mint egy gőzmozdony.Pedig páncélunk sincs, legfeljebb önérzetünk. Azt meg a nők úgyis letörik. Született lakatosok.

Tudathasadás.

Néha vitatkozom sajátmagammal. Ez nem veszekedés. Olyan alkotó jellegű vita. Azután a lehető legjobb megoldás keredik ki a beszélgetésből. És a legjobb a dologban, hogy mindig nekem van igazam. Ezzel a pszichiáterem is egyetértett. Megjegyezte, hogy szól a másik énjének, és menjünk ki a kézilabda meccsre. Ebben maradtunk.

Morfondir szerelemről

Igazából szeretem-e még? Nagyon sok éven keresztül volt velem. De két hete elhagytam. Úgy döntöttem kész, vége.Egyedül jobb lesz. Nagyon szenvedtem. Fájt a hiánya. A sok együtt töltött év nem múlt el nyomtalanul. Azután mégsem bírtam ki nélküle.
És elővettem azt az átkozott doboz cigarettát.

Lehet-e,szabad-e?

Igen, lehet, szabad. Ugyanisaközlekedésilámpa zöldre váltott. Gázt adok.

Neked

Neked is hoztam egy fröccsöt.

Két világ közt.

Most akkor előttem van két teljesen egyforma ajtó. Az egyik a megkönnyebbüléshez vezető utat nyitja meg, a másiknál falba ütközöm. Melyiket válasszam? Az élet nagy kérdése. Majd a pultnál eldöntöm. Abból még egy van.