:
Lassan lépkedek.Pillangók
százszirmu tavasza majd eljön.
Előmerészkedik már a Nap is,
nézi-nézi a földet, mint
tanácstalan gazda.Merre, hova hát?
Tett-e kárt az Idő, hoz-e
még életet, ahová várják?
Nézem a bokrok ágain dalolókat,
és látom magam, amint
lassan lépkedek, kezemben bottal
botladozva, és nyomot húzok,
hogy rámtaláljanak.
(37 szó a szövegben) (700 olvasás)
káma: (01-22-2004 @ 09:18 am)
:-) Te is érzed a tavaszt?
Megríkattál.
Olyan szép.
Netelka: (01-22-2004 @ 10:21 am)
Nagyon tetszik, ahogy megszemélyesíted a Napot, amint előmerészkedve végignéz a tájon :) Remek vers :)
Fata_Morgana: (01-23-2004 @ 09:24 am)
Hihetetlen szimbólumokból építed fel a költeményeid... Most a nyomothúzó bot remegtette meg leginkább a lelkemhálóját, ismét egy gyöngyszemet "fogtam"...