:
Csak néztelek.
Hidd,nem fáj semmi!
Hogy könnyezek?Ki érti!
Titkot fogadtunk örökre,
de fájdalmat nem. Kint bont
és köt újra az Idő, lesz majd új
Temető, lesz kenyér, meg valami
lágy kalács is tán, Öregnek bágyadt
simogatás. Oly gyámoltalan, mint
gyermek, csak néztelek hosszan,
kutattam szándékod, hoztam
új játékot, kértem nézd a csillagom!
Rajzolj virágot, annak milliónyi szirmot,
sziromból szőnyeget, szavakból szőttest,
színeset, mintásat, legyen benne
sok nap, hogy ne fázzak!
Nélküled.
(61 szó a szövegben) (717 olvasás)
aranytk: (01-07-2007 @ 09:00 am)
Mint valami mágneses erő, nem engednek továbbmenni a gondolataid. Megrendítő szépség könnyezik a sorok között...
Bogika: (11-16-2004 @ 04:13 pm)
Annyira látszik ezen a versen, hogy néprajzi érdeklődésed van! Kívánom, hogy boldog légy.
Árvai,Emil: (11-16-2004 @ 07:40 am)
Olvastam!... Költői...
ukume: (11-16-2004 @ 07:48 am)
Ezekben a koboldokban az a legrosszabb, hogy alighogy belépnek az életünkbe, már búcsúznak is... (pedig úgy olvasnám még, hogy éltek igaziból is, és majdnem belehaltak...)
Norvi: (11-16-2004 @ 09:09 am)
Az a szőnyeg, az a szőttes de jól jönne néha...
veva: (11-16-2004 @ 09:39 pm)
Ha el is búcsúzott, de ugye még visszajön? 8)
Vigi: (11-16-2004 @ 10:33 pm)
Teljes szívemből kívánom, hogy légy boldog és tudom, az leszel! Szeretettel: Vigi
Lev: (11-16-2004 @ 10:42 am)
hogy ne fázzunk.... Valaki kell, hogy ne fázzunk! Kívánom, hogy ne fázz sosem!
Audrey: (11-16-2004 @ 11:50 am)
Inkább szövögetem azokat a virágszirmokat, csak ne fázz...
csillamocsai: (11-17-2004 @ 12:03 am)
Ritmusos, játékos, aranyos.
Szeretettel:Csilla
Fata_Morgana: (11-18-2004 @ 06:13 am)
Most nézem, hogy még nem írtam ide semmit, csak mindig visszajövök és elolvasom párszor. Nem bírok betelni ezzel a verssel, annyira gyönyörű! És ez nem elfogultság. Pont.
