:
Mert akiknek nincs ünnep, csak dermedt világ, összébb húzza hontalan létét a csöndes kapualj, megfeketült pásztor koldul jászolba szalmát. Éjjeli fagyba törik a fa ága, önmagával perlekedik hideg szobájában a magány, jégsarkán csikordul a szeretet, térden állva kacag a
Sátán egy dicsőítő zsoltárt.
(44 szó a szövegben) (688 olvasás)
Audrey: (12-23-2005 @ 01:30 pm)
Szerintem nem kacag a sátán... Ilyenkor a szeretet ereje - a fény - legyőzi az alvilág sötétjét, és ha nem is érzed az ünnep meghittségét, a szíved betölti az. És mindig van, aki a távolból szeretettel gondol Rád.
Nem vagy egyedül, sohasem!
kritta: (12-23-2005 @ 07:48 pm)
Jajj. Majdnem sírtam. De ezek szerint jól éreztem, hogy valahol nagyon magányos vagy. :(
LunaPiena: (12-23-2005 @ 09:18 am)
.... ha a láng végig ég, a fekete faggyúból készült gyertya is elolvad.... Békés ünnepeket Neked!
soman: (12-23-2005 @ 09:55 am)
"...jégsarkán csikordul a szeretet..." Nagyon kifejező, különleges képek.
veva: (12-23-2005 @ 10:55 am)
Karácsony és fájdalom - ez jutott eszembe. Mert ilyenkor sokkal jobban fáj, nyom minden. Az apró terhek is iszonyú nehezek! --- De azért Ő mégis megszületett valamikor, s velünk van - karácsonykor is! Békéset Neked! :)
Anna1955: (12-23-2005 @ 11:38 pm)
Szomorú gondolatok, így karácsony előestéjén......Fel a fejjel....Szeretettel Anna :)))
Fata_Morgana: (12-24-2005 @ 07:20 am)
Az ünnep bennünk van.
AngyaliAndi: (12-24-2005 @ 10:11 am)
Hozzád nem kopogtathat a magány, hisz mindannyian szeretünk, gondolunk rád!:)))))))))))
csizi: (12-25-2005 @ 05:02 pm)
Szerintem nem magadra gondoltál, legalábbis én így érzem. Boldog karácsonyt. A Sátán mindig nevet, azért Sátán. Van neki miért, és lesz is. Ez ilyen. Jobbító szándékúak leszünk többen. Talán. Egyszer.