:
Hol szárnyait bontja halottai
felett a szent hit, ahol fehér
kövek alá rejtettük csonka
reményeink, hol közelebb a
minden, s dombról néz alá
a megfeszített, ott virrasztanak
értünk eltávozott lelkeink.
(53 szó a szövegben) (692 olvasás)
AngyaliAndi: (04-30-2008 @ 10:27 pm)
S megment valaki is? Puszillak!
erda: (05-01-2008 @ 05:02 pm)
Nagyon jó gondolatok ezek, gratulállok! :) Éva
Eroica: (05-01-2008 @ 09:14 am)
Nagyon szép gondolatsor.
fenyecske: (05-01-2008 @ 10:07 am)
Ahogyan majd virrasztunk mi is...
Anna1955: (05-01-2008 @ 10:37 am)
Igen...de nagyon sokszor gondolok arra, hogy valahol a messzeségben, ott vannak szeretteink, valahol tán kisérik utunk...Jó ebben hinni, kicsit segít a túlélésben...
LEKA: (05-03-2008 @ 03:37 pm)
Magasztos költemény.