Egyszer csak csend lett. Nagy csend.
Fülemben nem dobolt erem.
S egy hang azt mondta: - Halj meg!
…De bennem nem volt félelem.
S én néztem, amit ég ád,
ha hóval takar temetőt,
s fonnyadt gaz ölel fejfát
lyukas dunsztosüveg előtt.
Reliefjén, egymáson,
egymásba taposott lábnyom.
Mint a szívemmel játszó
síró gyermek, csak hogy fájjon.
Most rőzselángot nyaldos
egy hideg, szorgos kezecske
kopárrá tépett hanton...
S e szív, örökre feledve.
Eroica: (10-23-2007 @ 01:05 pm)
Hhhhuhhhhhh.... és néma csend.
prayer: (10-23-2007 @ 01:06 pm)
Köszönöm, kedves Laura! Mivel én még ezt sosem szavaltam el senkinek, így dupla öröm, ha hallottad. (Bár ezt kétlem. Te huncutkodsz velem, vagy mi. :))) )
prayer: (10-23-2007 @ 01:07 pm)
Szeretettel köszöntelek versem alatt, kedves Lumen! Írásaidra már én is felfigyeltem.
Samway: (10-23-2007 @ 01:08 pm)
úgy olvasom Zoli a versedből, hogy téged is megérintett ez a fránya nyírkos ősz...nagyon jó a versed
prayer: (10-23-2007 @ 01:09 pm)
Ó, kedves Lyza! Te Kaposvári Tündér! Nem akarlak megborzongatni. De azért köszönöm hideglelésed!
prayer: (10-23-2007 @ 01:10 pm)
Igen, kedves Lena! Beszéltünk pár szót már a fájdalomról. De ez most csak egy vers. Köszöntelek!
prayer: (10-23-2007 @ 01:11 pm)
Örülök, hogy ebben a csendben rám találtál. Köszi, Erika!
Audrey: (10-23-2007 @ 01:16 pm)
Védjegyed a versen. Már az anonimban is rögtön felismertem. Kár a komor hangulatáért, de mindazonáltal szép. Meghallgatnám élőben is szívesen. Felteszed a hangos versekbe?
prayer: (10-23-2007 @ 01:21 pm)
Szia Józsi! Hogy megérintett? Dehogy Arcul csapott! Símogató kezed viszont köszönöm!
prayer: (10-23-2007 @ 01:23 pm)
Kedves Audrey! Neked bármikor, bármit elszavalok. Nagyon köszönöm a felismerést!
Netelka: (10-23-2007 @ 03:01 pm)
Jaj, Zoli, ez szívszorítóan szép...
zsuka49: (10-23-2007 @ 03:47 pm)
Gyönyörű a versed Zoli, remek lehet hallani is tőled!:))
Zsuzsi
AngyaliAndi: (10-23-2007 @ 06:04 pm)
Jó, hogy újra verselsz nekünk, már hiányoltam őket nagyon.:)))))))))))))))) puszi!
Angeli: (10-23-2007 @ 06:56 pm)
Gyönyörű vers.
prayer: (10-23-2007 @ 08:53 pm)
Tudod, Neti, annak ellenére, hogy elfogult vagy velem, nagyon jól esnek szavaid. Köszönöm!
prayer: (10-23-2007 @ 08:54 pm)
Köszi, kedves Zsuzsi! Lehet, hogy egyszer megbírkózom vele.
prayer: (10-23-2007 @ 08:55 pm)
Óh, kedves Andi! Már csak Miattad is megéri, mert így láthatlak verseim alatt. Köszönöm!
prayer: (10-23-2007 @ 08:56 pm)
Nem, nem, Angeli. A gyönyörű az, hogy itt vagy! Köszi!
hori: (10-23-2007 @ 09:19 pm)
Mélyről fakadó, megindító sorok. Az ősz végének egyik arca, amely valahol mindnyájunkban ott él. Nagyon szép!
prayer: (10-23-2007 @ 10:08 pm)
Szia Géza! Annak örülök, hogy vigaszként általánosítasz. Azt meg különösen köszönöm, hogy mindig megtalálsz!
kiralylany: (10-23-2007 @ 10:59 pm)
Nemár Zoli, a szombati anyagban benne volt ez a vers! NEM??? Lehet, hogy csak láttam leírva, de TUDOM, hogy nem most találkozok vele először! Ekkora dezsavű szerintem nincs!
kiralylany: (10-23-2007 @ 11:20 pm)
Zoli, ezer bocsika! Megvan! A versenyben olvastam már ezt a verset!!! Csak mivel szombaton láttalak utoljára, valahogy összekeveredett a kettő...
kiralylany: (10-23-2007 @ 11:51 am)
Kedves Zoli, olyan ismerős ez az írás! :-))) Már szavalva is tetszett!! :-)
Lumen: (10-23-2007 @ 11:52 am)
˝Ott voltam...˝
Gyönyörű, mélységből fakadó gondolatok...
Lyza1: (10-23-2007 @ 11:52 am)
Juj, de borzongató,de nagyon szép és hatásos!
Lyza
lena1: (10-23-2007 @ 11:56 am)
Szépséges soraid olvasva, még jobban tudom, mi a fájdalom. Szeretettel.Lena
Lyza1: (10-24-2007 @ 02:45 am)
Kedves Zoli! Nekem a téma volt borzongató és nem a versedtől kaptam hideglelést!!! Mert az nagyon tetszett és ,hogy én lennék a Kaposvári Tündér?? Aranyos vagy! Köszönöm!
szemilla: (10-24-2007 @ 06:31 am)
nem megy az olyan könnyen, hogy örökre feledni tudjunk...
soman: (10-24-2007 @ 06:37 am)
Majdnem lemaradtam erről a versről. Nagy kár lett volna! Olvastam a versversenyben is, már ott is megragadta a figyelmem, hogy legjobban kapcsolódik a megadott témához. Nagyon becsülöm benned Zoli, hogy amikor kiválasztasz egy témát, a vers is mindig megszületik benned. Vagy fordítva működik ez nálad? Nem tudom, mindenesetre ez így a leghitelesebb. Sokszor gondolok arra, hogy a szavazások kissé ferde tükröt mutatnak. Kivételesen érzékletes képek, kifejező gondolat, szívbe markol e temető ott, a közepén!
prayer: (10-24-2007 @ 08:18 am)
Köszönöm, kedves Laura, hogy ennyit bíbelődtél velem! Valóban a versenybe loptam a sarokba magam ezzel a versel.
prayer: (10-24-2007 @ 08:21 am)
Persze, Lyza! Hiszen le sem tagadhatod. Mert ahogy megjelent az autótok városunk határában, rögtön kisütött a Nap. :))) (Erre jövök ezzel a versel, és jól lehűtöm :((( )
prayer: (10-24-2007 @ 08:23 am)
Igen, kedves szemi! Teszek róla, mert ennyi hülyeséget, amit összeírok, nehéz józanul feledni. :))) Köszönöm a memóriád!
prayer: (10-24-2007 @ 08:27 am)
Szia Ottó! A téma adásával mindig nagy bajban vagyok. Mert csak addig hiszem, hogy könnyű dolgom lesz, míg rám kerül a sor. Aztán órákat is képes vagyok filózni, míg valami badarság eszembe jut. De ezzel nincs vége. Mert pár napra rá, elkezd piszkálni, hogy lehet, nem érkezik rá semmi. Ezért írok egy olyat, ami mind két témát lefedheti, ha kell. Csak inkább az anonimot választom mindig. Köszönöm a kitartásod, hogy olvashatóvá teszed verseim!
