Keményre fagytak az ágak.
               A csillagok is elhúzodtak
               az embertelen földtől,
               nehogy leessenek.

               Madarak csipogása 
               visszhangzik bennem,
               de csak itt-ott látni
               egy-egy megmaradt
               bátor cinkét, vagy éhes
               rigót, ahogy kotorászik
               a kutya táljában.

               Kicsavart gallyak maradéka
               szemetel az erdőn.
               Elöttem a tisztáson
               megfagyott lábnyomok
               nyomulnak a falu felé.

               A szél körtáncot jár,
               belemar a vörösfenyőbe
               s az a félelemtől összerezzen.
               A száraz tüskék
               esőként érik a havat.

               Becsukom a kertkaput,
               de ő is fázik.
               Nem éri el az oszlopot.

               Fáj a levegővétel.

               Csak a hold világít,
               és egy őz szeme villog
               a kíváncsiságtól.
               Ma sem kapott semmit tőlem.
               Nem is értem, hogy miért
               ragaszkodik a közelségemhez.

               Furcsa, ismerős illatok
               szállnak a faluból,
               lecsó fonnyadt szaga
               keveredik a korommal.
               De lehet, hogy becsapott
               az emlékezet, s csak az akác
               szikrái pattognak a kéményen.

               Nem félek, mégis jól esik futni.
               Így nagyobbat reccsennek az
               apró tócsák az üreg tetején.

               Már messze a kisház,
               és vágyom az utam végére.

               Hallani még az erdő
               roppant erejét,
               ahogy versenyt fut velem,
               de én érek ki előbb.

               A tömzsi házak, mint apró
               szentjánosbogarak
               hirdetik a tavaszt.

               Korai még.

               Az asszonyok már várnak
               meleg teákkal, jó szóval,
               s én felveszem a rendelést
               a tüzelő fára.