Oly régóta várlak már! 
                        Több vagy bennem a kiejtett szónál 
                        s több vagy még nálam is. 
                        Lelked madarát hallom fülemben 
                        és az szabadon, tisztán énekel. 
                        Kalitka lelkemet melengeti 
                        s hívó szavára engednek a pántok. 
                        Futkosok én is össze-vissza, 
                        de arra várok, hogy szelídíts meg. 
                        Rád emelem arcom s nézd, 
                        szememben alakod világít. 
                        A körmönfont óra csak ketyeg, kattog, 
                        és nem tudja az ostoba, 
                        hogy utolsó időnket éljük. 
                        Harapj hát számba! 
                        Add magad kezemnek!.. 
                        Nincs értelme tovább várakozni. 
                        Lassan belefolyunk a csillagóceánba, 
                        s az Isten is köddé válik. 
                        Dombok hirdetik majd, hogy róluk gurultunk,
                        és bokrok csöndjei hallgatnak mélyen 
                        ha eszükbe jut, hogy alatta pihentünk.
                        De új ágak nyúlnak majd ágak után,
                        és emlékünk is lehull minden levéllel.
                        Belesüppedünk a fűbe, 
                        s a szorgos kis bogárkák velünk takaróznak.
                        ...Hát így. És most várlak míg eljössz.
                        Talán belém ojtod mosolyod 
                        és fogaid csillogását is látom.
                        S látom, ahogy reszketeg bőrödön
                        kis pihék kergetőznek,
                        s karomba vágyik mind!
                        Kedveseket mondok majd, 
                        s Te hiszed, hogy nő vagy.
                        Beletúrsz hajamba, és kicsit csóválod fejed,
                        de nem hadakozol ellenem.
                        Csak nézzük, nézzük egymást csodálva 
                        s mikor a szívemhez simul szíved,
                        akkor leszünk habja a fellegeknek,
                        és a mi Istenünk nagyon fog vigyázni ránk.