vp_rozika: (10-23-2006 @ 01:41 pm)
Szia Erika! Tündéri! Bájosan szomorkás a nekrologod. Lám-lám, csak egy diófa, és milyen mély érzéseket tud előcsalni belőled. Nekünk is van három, csuda kellemes árnyékot adnak a rekkenő hőségben. Fogadd őszinte gratulációmat! Rozika
Eroica: (10-23-2006 @ 02:01 pm)
Rozikám! Biztos vagyok benne, hogy belőled is hasonló érzelmeket csalt volna ki a diófa "halála"! És ez csak egy- a sok kivágott , élő fa közül...
blue: (10-23-2006 @ 08:33 pm)
Nagyon jó megemlékező vers a diófáról. A lépcsőházunk előtt is állt, nem oly régen még egy diófa, de az egyik szomszéd, aki a "B" lépcsőházban lakik, ki kellett vágni, mert szerinte a lépcsőház alá kúszik a diófa gyökere. Pedig nagyon szép volt, én imádtam. Szerintem sosem lett volna lépcsőház alatt diófagyökérzet. pusza: gaby
Eroica: (10-23-2006 @ 08:50 pm)
Látod, Gabykám, majdnem mindenkinek akad hasonló rossz tapasztalata. Ráadásul azt tudnod kell, hogy nagyon jó árat fizetnek a diófáért! Talán ezért ez a sok "véletlen".Sajnos, hogy egyre kevesebb a diófa.Puszi: Erika
gabiga: (10-23-2006 @ 10:31 pm)
Voltam, tetszett, nagyon jó...nem szeretem a favágókat :( (az ilyeneket) :)
tokio170: (10-23-2006 @ 10:50 am)
Mi pedig köszönjük neked, nagyon szépen, érzékletesen írtad le a vén diófa méltatlan sorsát.Helló.
Eroica: (10-23-2006 @ 10:53 am)
Kedves Laci! A diófa nem volt vén, csak 10 éves. Állítólag tévedésből vágták ki.Hm...
mucika: (10-23-2006 @ 10:58 am)
Megsirattam a kis diófát.
Csodaszép megemlékezésed jelzi szegényke nem élt hiába!
Gratulálok. Edit
Eroica: (10-23-2006 @ 11:14 am)
Aranyos Editke! Kicsike vígasz! A nyoma ott él... Köszönm szépen!
Eroica: (10-24-2006 @ 07:00 am)
Köszönöm, Gabika, hogy itt jártál! puszi: Erika
Eroica: (10-24-2006 @ 08:19 pm)
Kedves Janus! Kösz, hogy meglátogattad kivágott diófámat. Persze, hogy szomorú, hiszen sirató! A hársfákat is nagyon szeretem, az illatuk is csodálatos, bódító!
prayer: (10-24-2006 @ 10:12 pm)
Milyen játékos, dallamos, és mégis mély tartalommal bíró vers!
Eroica: (10-24-2006 @ 10:25 pm)
Drága Zoli!
Vallomás:)) a vers megírása után egy évvel rájöttem, hogy a nektológot -végeredményben a fiamról írtam. Ez 2005-ben volt. Akkor nem voltam tudatában ennek, csak a diófát sirattam, aztán egy nap rádöbbentem: hiszen: ez Ő! Utána megtört a jég és írtam róla több verset is, azóta is... folyamatosan.
janus: (10-24-2006 @ 12:25 pm)
Szia!
A természet a gyengém én a hársfát fogadtam barátomnak.A versed nagyon szép, de szomorú!:(
Janus
