Megj. Kaláka 2007. októberi szám)
Samway: (10-31-2007 @ 03:19 pm)
már olvastam párszor Erikám,,,nagyon együttérzek veled...
csitesz: (10-31-2007 @ 03:42 pm)
Én még nem olvastam. Nagyon szép vers. És az alkalomhoz illően, had mondjam, hogy tökéletes.
puszi Józsi
Netelka: (10-31-2007 @ 03:50 pm)
Erős vers, druszám, a tehetetlen, már-már haragvó fájdalom jól átjön a sorokon. (Én viszont ezt a dinnyehéj-képet nem értem...)
102: (10-31-2007 @ 03:57 pm)
ez igen! :( és :) egyszerre... bomba szimbólumokat találtál! ölelés, százkettes
norbert: (10-31-2007 @ 05:32 pm)
Eddig ez a vers tetszett a legjobban az itt olvasottak közül. (Nem csak tőled...)
Verstanilag tökéletes. (Szerintem.)
A negyed dinnyehéj meg...hát az elég kevés.
Ehhez képest viszont kapott egy szép verset.:-)
Eroica: (10-31-2007 @ 07:00 pm)
Együttérzésed-köszönöm Samy!
Eroica: (10-31-2007 @ 07:01 pm)
Olyan régen látalak, drága Csitesz! Köszönöm, hogy nálam jártál.Puszillak: Erika
hori: (10-31-2007 @ 07:03 pm)
Erika, ez nagyon szép és nagyon szomorú is egyben. Sajnos az élet... :(
Eroica: (10-31-2007 @ 07:10 pm)
Köszönöm, Druszám! Nagyon kézenfekvő okom van a dinnyehéj- allegóriára: dinnyeevés közben jutott eszembe a fiam (Ő is nagyon szerette), s amint erre rádöbbentem, rájöttem, hogy az egész dinnyéhez képest az Ő élete csak - egy negyed dinnyehéj volt.
Eroica: (10-31-2007 @ 07:15 pm)
Köszönöm, kedves 102! Fiam helyett is ölellek!
Eroica: (10-31-2007 @ 07:18 pm)
Kedves Norbert ! Egy vers- a negyed életért - sajnos nem fizetség. A dícsérő szavakat nem érdemlem meg, de nagyon-nagyon köszönöm!! Szeretettel: Erika
Eroica: (10-31-2007 @ 07:21 pm)
Kedves Hori! Talán olyan, mint egy negyed dinnyehéj, virágformára faragva. Köszönöm neked, hogy olvasol.
maridecember: (10-31-2007 @ 10:31 pm)
Ez valami gyönyörűséges kifejezése a fájdalomnak.
Eroica: (10-31-2007 @ 10:38 pm)
Köszönöm, kedves Mari!
blue: (10-31-2007 @ 10:55 pm)
Fájtak a sorok...ölellek:gaby
Eroica: (10-31-2007 @ 11:02 pm)
Köszi, hogy ilyen késői órán is olvasol. Hát, nem vidám vers, az biztos.
lena1: (10-31-2007 @ 11:21 pm)
Csodálatos a versed, drága Erika. Ölellek. Lena
tokio170: (11-01-2007 @ 01:17 am)
Fú... hol dugdostad ezt a versed előlünk kedves Erikám? Mély meditáció. Ez újfent jó - naon-naon. Úgy is mondhatnám: Frenetikus (taps). Puszi, hali: L.M.
Eroica: (11-01-2007 @ 01:17 pm)
Tudom, érzem N. F. F! Köszönöm.
agnes: (11-01-2007 @ 04:26 am)
A fájdalom gyöngyszeme ez a vers,...de úgy szorítja a torkomat.....
soman: (11-01-2007 @ 04:54 am)
A leüllepedett szülői fájdalom és szeretet nagyszerű verse. Grat Erika!
Angeli: (11-01-2007 @ 05:06 pm)
Nagyon kemény az élet! Sajnálom, hogy meggyötört. A vers gyönyörű.
Eroica: (11-01-2007 @ 06:02 pm)
Az élet gyötrelmekkel teli, de a gyötrelmek edzik a lelket. Talán azért is sújtanak, hogy megtanuljuk értékelni a jót. Köszönöm, hogy itt jártál, drága Angeli.
AngyaliAndi: (11-01-2007 @ 08:07 pm)
Erikám ez a legfájdalmasabb, leggyönyörűbb vers, amit mostanában olvastam. Kívánom, hogy vészeld át a lehető legkevesebb sérüléssel ezt az időszakot. Puszillak!
Eroica: (11-01-2007 @ 08:12 am)
Köszönöm, drága Léna.
Eroica: (11-01-2007 @ 08:15 am)
Tudod L. M. a Kalákába csak első megjelenéses versek kerülhetnek. Ott dugdostam. Ám most a legaktuálisabb. Köszönöm a tapsot. Köszönlek téged..
gabiga: (11-01-2007 @ 08:17 am)
Barátném!!! Nem találok szavakat...csak ennyi: olvastalak... és :((((( és :))))) Ölelés!
Eroica: (11-01-2007 @ 08:19 am)
Édes Ágikám! Nekem is nagyon fáj. Nagyon-nagyon. Nem tudom, hogy át tudta-e adni vergődésemet..
Eroica: (11-01-2007 @ 08:26 am)
Pontosan így gondolom én is 10 éve már (még?) drága Ottó. Köszönöm.
Eroica: (11-01-2007 @ 08:27 am)
Barárném! Neked is köszönöm, hogy VAGY!
Eroica: (11-01-2007 @ 09:05 pm)
Drága Andikám! Amikor ennyi kedves vígasztalást kapok, könnyebb átvészelni minden keserűséget. (Hidd el, hogy az Anyák napja még nehezebb!)
Köszönöm szépen neked is! Puszillak: Erika
szkallas: (11-01-2007 @ 12:53 pm)
N.N. feheer-hajju fooka.. Erted csendesen lelkes.. ... nappalok, eejszakaak bolyongoojakent olvasom melyeertelmuu, dinneyheej szomorusaagod.. egyyutteerzek...
Karcsy: (11-02-2007 @ 03:41 pm)
Ez annyira jó, de annyira. Ez a negyed dinnyehéj a végén annyira láthatóvá teszi és zárja a ki nem mondott érzéseket. Nagyon ügyesen játszottál a lantoddal.
Eroica: (11-02-2007 @ 04:44 pm)
Szeretnék jó zenész lenni, kedves Karcsy! És köszönöm.
meva: (11-02-2007 @ 06:01 pm)
Erika, ez gyönyörű! A negyed dinnyehéj pedig annyira jó...Ölellek: Éva
Eroica: (11-02-2007 @ 06:04 pm)
Drága Évikém! Tudod, olyan sokmindenről Ő jut az eszembe.Köszönöm, hogy szépnek találoda versemet.
almajanos: (11-02-2007 @ 06:13 pm)
Nagyon szép megemlékezés, Erika! De amig rágondolsz, addig Veled van, és a szívedben él tovább. Szeretettel, almajanos
Eroica: (11-02-2007 @ 06:18 pm)
Köszönöm Aj! Akkor ameddig csak élek, ill. gondolkodni képes vagyok, élni fog!
Anna1955: (11-02-2007 @ 07:39 pm)
Gyönyörű emlékezés... Az utolsó sor, bennem megtöri a hangulatot. Az emelkedettség, ami áthatja a sorokat, nagyon ellentétes azzal a hasonlattal szerintem.
Eroica: (11-02-2007 @ 07:49 pm)
Drága Anna! Az egész vers: dinnyehéj -szimbólum. Még J. Attila :A Dunánál c. versére is utal. Ő kedvence volt Tomikámnak. Köszönöm figyelmes olvasásodat!
