Cím: Repülni szeretnék
Szerző: winner - Máté László
(11-05-2006 @ 11:29 am)
:
Repülni szeretnék
Sokszor van, hogy nagyon szenvedek,
kalitkába zárt madárként verdesek.
A rácsok, jaj fogva tartják testemet,
pedig már várnak rám a fellegek.
Repülni szeretnék hát emberek
börtönömben egyre jobban szenvedek
Kegyetlen rácsaim mégsem engednek,
esdeklő szavam, Ó jaj, elveszett.
Hiába kérem szépen, kedvesen,
engedjétek szabadon a testemet.
Kalitkába zárt életem elveszett,
Ti gúnyosan nevettek engemet.
De tudnotok kell azt emberek,
hogy nem birtokoljátok a lelkemet.
Képzeletben az egekben lebegek,
elég ha lehunyom a szememet.
(61 szó a szövegben) (673 olvasás) 
winner: (11-06-2006 @ 06:12 pm) Kedves Zsuzsa!
Azt hiszem nincs ember a földön aki nem érezte volna, ki akar törni onnan ahol van. l
zsuka49: (11-06-2006 @ 06:50 am) Igen néha úgy érzi az ember, hogy be van zárva, és levegő kell neki, hogy élni tudjon!:))
Jó gondolatok, jó vers!:))
Zsuzsi
kaosz: (11-07-2006 @ 07:37 am) Hát igen, sokan csak a lelkünkben vagyunk szabadok. Tetszik a versed.
Joys: (11-07-2006 @ 09:21 am) " Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok, ezek vagyunk...." Nem tudom miért de nekem ez jutott róla eszembe, egy magyar film zenéje, és már dúdolgatom is, biztos emlékszel rá te is. Nagyon tetszett a versed, ezek vagyunk mi is, nekem is sokszor volt már hasonló gondolatom.
|
