A nő szája




Szép ívű, méz ízű, sokszor édes, néha kéjes,
olykor bántó, sokszor ártó, néha kemény vonal.
Csábos szavakat hintő, férfiszívet felpezsdítő,
van, hogy hamis igét hirdet, szép szavakat elferdíthet.

Olyan, mint egy virág szirom, azt kérjük, hogy szóra nyíljon,
s ha szólt, csendet kívánunk, inkább hallgass így kiáltunk.
Nem született oly' nő soha, kinek szája nem vonzotta,
férfi ajkát magához, szerelmetes csók virághoz.